Bárth János (szerk.): Ezer év a Duna-Tisza közén - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 10. (Kecskemét, 2001)
Előadások–Tanulmányok - Bárth János: A XX. századi települési és népességi változások vázlata
A tavak, folyók környékét (Tőserdő, Szelidi tó, Vadkerti tó, Fehértó) nagy kiteijedésü, sokutcás üdülőtelepek lepték el, kisebb-nagyobb hétvégi házakkal. Ugyanebben az időben hasonló funkciójú és településképű pihenőházas hobby-kert csoportok formálódtak a városok közelében. (Kecskemét, Kalocsa stb.) Közutak Ha a XIX. század a vasutak százada volt, a XX. század a szilárd burkolatú közutaké. A Duna-Tisza köze kövezett úthálózatának nagyobbik része a XX. század első felében épült ki, alaposan megváltoztatva a határképet és az érintett települések élet- feltételeit. Az 1980-as években elkezdődött a Duna-Tisza közén áthaladó, Szeged felé tartó autópálya építése. Az új út-csoda a XX. század végére elérte Kiskunfélegyházát. A jugoszláviai Bácskában az észak felé haladó autópálya az ezredfordulóra elérte Szabadkát. A XXI. századból remélhetőleg nem kell sok időnek eltelnie, hogy a két út találkozzék. NÉPESEDÉSTÖRTÉNETI VÁLTOZÁSOK A XVm. századi népmozgások következtében a XIX. században és a XX. század elején a Duna-Tisza közét a népi, nyelvi, vallási sokszínűség jellemezte. Ez a sokszínűség a XX. században sokat veszített színességéből. A jugoszláviai Bácskában a szerbség hatalmas térnyerése következett be 1920 és 2000 között. Ez együtt járt a magyarság nagy arányú térvesztésével. A folyamat fontosabb állomásai, befolyásoló tényezői, előidéző és serkentő eseményei:- Új telepes falvakba szerbek telepítése szerb, horvát, bosnyák területekről az első világháború után.- A második világháború után etnikai tisztogatás keretében a bácskai németek eltávolítása és helyükbe távoli balkáni kerületekből szerbek költöztetése (likaiak).- Az 1990-es években, több hullámban a Boszniából, a horvátországi szerb krainák- ból és a Koszovóból menekült szerbek bácskai letelepítése.- Az első világháború utáni impériumváltozással összefüggésben magyar hivatalnokok, középosztálybeliek, értelmiségiek, diákok átköltözése a maradék Magyarországra.- A második világháború után a szerb vérengzések elől magyarok tömegeinek menekülése Magyarországra.- Az 1990-es években a háborús viszonyok közepette magyarok sokaságának átköltözése Magyarországra (ill. Magyarországon át a világ legkülönbözőbb országaiba).- A bácskai magyarság egy részének szétszóródása munkavállalás, házasság, üzleti kapcsolatok révén a teljes „nagy” Jugoszlávia területén.- Munkavállalás céljából magyarok sokaságának Nyugat-Európába, pl. Németországba, Svédországba kerülése, majd ottani tartós letelepedése. 79
