Bárth János (szerk.): Ezer év a Duna-Tisza közén - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 10. (Kecskemét, 2001)

Korreferátumok–Közlemények - Papp Árpád: A bácskai városok népességvonzó szerepe a XX. század második felében

Az egyházaskériek vajdasági céltelepülései:

Vajdasági település, ahova ötnél több verbicai költözött

Az

elvándorlók

száma

Arányuk a Vajdaságon belüli migrációban (%)

Arányuk a migráció egészében (%)

1. Szabadka

221

32

28,1

2. Csóka

97

15

13

3. Kikinda

68

10,6

9

4. Törökkanizsa

44

6,8

5,8

5. Oroszlámos

21

3,3

2,8

6. Újvidék

19

3

2,5

7. Palics

17

2,6

2,2

8. Mokrin

17

2,6

2,2

9. Horgos

9

1,4

1,2

10. Magyarkanizsa

9

1,4

1,2

11. Ada

9

1,4 ■

1,2

12. Topolya

8

1,3

1

13. Száján

7

U

0,9

14. Törökbecse

7

U

0,9

15. Pádé

6

0,9

0,8

16. Feketetó

6

0,9

0,8

17. Becskerek

6

0,9

0,8

Összesen

571

88,9

76,1

A Tordáról elszármazott egyetemi és főiskolai végzettségű személyek, illetve azok az egyetemi vagy főiskolai végzettségű személyek, akiknek egy vagy mindkét szülője tordai.6

Azok a települések ahova ötnél több egyetemi végzettségű személy költözött:

Település

Személy

Relatív arány (%)

Abszolút arány (%)

1. Szabadka

17

24,3

20,2

2. Újvidék

11

15,7

13,1

3. Becskerek

11

15,7

13,1

4. Torda

8

11,4

9,5

A négy településre összesen

47

67,1

56

I. Magyarország

7

50

8,3

II. Ausztrália

3

21,4

3,5

A tordai származású egyetemi végzettségű személyek összesen 17 vajdasági településen élnek (70 fő). Külföldre - az adatok tanúsága szerint - 14 fő költözött, összesen hat országba.

Az egyik szülő tordai: 11 vajdasági településen összesen 46 személy, a küllődre távozókkal együtt 67 személy.

6 DOBAI József 1998 111. 59-63.

148