Bárth János (szerk.): Ezer év a Duna-Tisza közén - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 10. (Kecskemét, 2001)
Korreferátumok–Közlemények - Papp Árpád: A bácskai városok népességvonzó szerepe a XX. század második felében
jugoszláv átlag 1/3-a. Vajdaság az ország egyedüli része, ahol a beruházások nem, vagy csak komoly késéssel történtek meg a háború után. Az ipari vállalatokban foglalkoztatottak átlagos száma 360, ami még a macedóniai átlagtól is alacsonyabb (390), és messze elmarad ajugoszláv átlag mögött (540). 1971-ben Vajdaságban 833 000 személy dolgozott, ebből 300 000 fő 888 000 ha-t művelt: ebből a három hektárig terjedő birtokok az összeterület 55%-át tették ki, az öt hektárig terjedő birtokok az összterület 73%-át alkották. Ugyanekkor a mezőgazdasági birtokokon dolgozó 47 427 fő átlagban tizenkét hektár földet művelt. A kis és törpebirtokon történő földművelés a gépesítés előrehaladtával még inkább nyilvánossá tette a lappangó munkanélküliség tényét. A már korábban is foganatosított megoldások (pl idénymunka) csak vékony réteg számára jelentettek megoldást. A mezőgazdaságból élő lakosság aránya az 1948-as 68%-ról 1981-re 19,3%- ra csökkent. Ilyen mérvű csökkenés az Amerikai Egyesült Államokban 1860 és 1910 között (50 év), Franciaországban 1815 és 1890 (75 év) között zajlott le. Úgy vélhetnénk, a földtől való elfordulás egyetlen oka az ipari fejlődés: kétségtelen, hogy a munkaképes lakosság városba áramlásának egyik következménye itt keresendő. Munkanélküliség A munkanélküliek aránya 1965-ben 4,9%, 1977-ben már 15,7%. A munkát keresők száma Vajdaságban 1977. december 31-én összesen 79647, amiből a földdel nem rendelkezők száma 69.186, a földműveléssel foglalkozó családok tagjaiból 9 558 személy. A vajdasági munkanélküliek (munkát keresők) végzettsége, szakképesítése 1977 december 31-én.3 Összesen 79 647 Faluról 37 068 46,54% Városról 42 579 53,46% Szakképesítés nélkül 36 224 18 694 23,4% 17530 22% Félszakképzett 9 346 4 315 5,4% 5 031 6,3% Szakképzett 18 312 8 573 10,7% 9 739 12,2% Középiskolai végzettségű 1 3987 5 012 6,3% 8 975 11,2% Főiskolai végzettségű 951 311 0,3% 640 0,8% Egyetemi végzettségű 827 163 0,2% 664 0,8% A vajdaságiak belső migrációja Az 1971-es népszámlálás adatai szerint Vajdaság összlakossága 1 952 533 személy, amiből 1 041 911 (53,4%) szülőhelyén él. A migrációban résztvevők fele-fele arányban oszlanak meg a tartomány más településeiről migrálók és az ország más köztársaságaiból bevándorlók között. A népszámlási adatok sajnálatos módon nem adnak választ arra a kérdésünkre, hogy a bácskai (vajdasági) városok ipari munkássága vagy lakossága melyik telpülésről 3 TORBICA, Cedomir 1978. 60. 146
