Bárth János (szerk.): Ezer év a Duna-Tisza közén - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 10. (Kecskemét, 2001)
Korreferátumok–Közlemények - Szakál Aurél: Egy alföldi agrárváros a XX. században. A kiskunhalasi képeslapok történeti tanulságai
A képeslapok fotósait általában nem ismerjük. Megállapítható, hogy a halasi fényképészek közül Grósz Antal, Weidlich Ede, Zseni Benőné az 1930-as évek végén és az 1940-es évek elején foglalkozott képeslap kiadással. Rajtuk kívül meg kell említeni a budapesti Weisz Lipót és Weinstock Ernő jelentős fényképészi tevékenységét. A Kiskunhalason élő Janó Ákos az 1960-as években, Ferincz János az 1990-es években készített számos fényképet képeslapokhoz. Jelenleg 1598-féle kiskunhalasi képeslap ismert. A korai időszakban (1898-1905) kb. 64, a képeslap kiadás aranykorszakában (1905-1914) kb. 166, az első világháború és a forradalmak idején (1914-1919) kb. 165, a két világháború között( 1920-1940) 362, a II. világháború és a koalíciós időszak alatt (1940-1949) 66, a szocialista korban (1949- 1990) 671, napjainkban (1990-2000) 104 halasi lapot adtak ki a mai ismereteink szerint. A Thorma János Múzeum gyűjteményében összesen 1050-féle kiskunhalasi képeslap van. A hiányzók különböző közgyűjteményekben (Zempléni Múzeum, Szerencs; Országos Széchényi Könyvtár, Budapest; Katona József Múzeum, Kecskemét; Bács-Kiskun Megyei Levéltár, Kecskemét; Főapátsági Könyvtár, Pannonhalma) és magángyűjteményekben találhatók. A legjelesebb gyűjtők: Wéber Mihály, Temyák Jenő (Kiskunhalas), dr. Kiss Endre Károly, Antall Károly, Páska Csaba (Budapest), Tóth- Baranyi Antal (Siófok), Gyömrei Ildikó (Szeged). A Thorma János Múzeum rendelkezik a legnagyobb kiskunhalasi képeslap gyüjteménynyel. Az elmúlt nyolc évben nagyon intenzíven folyt a gyűjtés. Ajándékozás és vásárlás útján is gyarapodott a gyűjtemény. Néhány gyűjtő jelentős mennyiségű képeslapról mondott le méltányos összegért. A kiskunhalasi múzeumnak a legtöbb helyi lapot dr. Kiss Endre Károly ajándékozta. Az „Üdvözlet Kiskunhalasról” kötet kiválogatott képeslapjai időbeli és térbeli utazásra hívják a szemlélőt. A képek egymás mellé rakva jól mutatják a város változásait. A városképi szempontból fontos épületek, szobrok, utcák, tájképek együttesét láthatjuk. A fényképek sokasága és a rajzok, litográfiák, a fekete-fehér, barna, kék, zöld, színezett és színes lapok a téma bemutatásán kívül a képeslapok változatosságát és a kor ízlését, technikai fejlettségét is mutatják. A fejezetekbe csoportosított képeknél a város bemutatása az első képeslapok csokrával kezdődik. A várost kívülről és felülről látképek ábrázolják. A képzeletbeli séta kezdete a központ, Fő utca. A református templom, a városháza és környéke nevezetességei a tudatos városrendezés eredményei. A képeslapok segítségével végig járhatjuk a központtól a katolikus templomig vezető utat. A századforduló városának sugárútja a Kossuth utca. A Főutcától haladunk rajta a Kuruc szoborig, majd a Csipkeházig, végül a vasútállomásig. A város más részeit az Alsóváros, Felsőváros képei mutatják. Kiskunhalas életében nagyon fontos szerepet játszottak a tavak. A város melletti Sóstó és a 10 km-re fekvő Fehértó - 1952-től Kunfehértó új község része - világát is megismerhetjük. A város és a tavak bejárása után néhány olyan képeslap következik, amelyek események, rendezvények alkalmából kerültek forgalomba. A XX. század különböző korszakaiból származó mozaik képeslapok a lapkiadás és a település változásait is tükrözik. A képeslapok a XX. század második feléből elnevezésű rész új épületeket, szobrokat, részleteket, témákat mutat be. A Kiskunhalast ábrázoló képeslapokon leginkább városképek (városháza, templomok, iskolák, pénzintézetek, üzletek, vendéglők, szélmalmok, egyéb épületek, utcák, terek, szobrok), tájképek (Sóstó, Fehértó) és a halasi csipke (Csipkeház, csipkék) fényképei szerepelnek. 130
