Bereznai Zsuzsanna (szerk.): A félegyházi mesekirály - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 9. (Kecskemét, 1999)
A félegyházi mesekirály, Seres József parasztgazda meséi - 7. Tréfák, trufák, anekdoták
Hozzá se nagyon mert nyúlni a János. No, de hát hogy takarítsa ő ezt ki? Látta már, hogy veszik ki a bárányból a belet. Felkötötte a gyereknek a két lábát a gerendához, kihasította a hasát, oszt kitakarította szépen, kitörölgette a gyerekből a piszkot. Kész volt a zöldségleves, a gyerek tisztába van téve... Már csak a jószág körül van gond. Elvégzett a János, estefelé jönnek ki a gazdáék. Az volt az első szava a gazdasszonynak, hogy:- Na, János! Pistikát tisztába tetted?- Tisztába, gazdasszony!- Hát, főztél-e?- Főztem! Az asszony leugrik a kocsiról, szalad be... Ott volt a sparhelton a nagy fazék leves. Úgy a fedő félig-meddig fel van emelkedve rajta... Megnézi - hát látja ám, itt van benne a Zeller... Felpuffalkodva...-Hű! Elszomorodott, hogy oda a szép kiskutya! Még a levest nem is sajnálta, hanem a kutyát...! Benyit a szobába... Látja, Pistika hogy áll: meztelenül fel van akasztva a gerendára, fejjel lefelé... Ki van belezve, szépen letörölgetve... Eljajdítja magát a gazdasszony... Szalad kifele, jajgat, mondja az urának, hogy:- Pistika meg van halva! Ki van belezve! A kutya meg van főzve. - kiabál az asszony. Nagyon szidja Jánost. A gazda meg azt mondja:- János, ez nem jól van... János nyúl a zsebbe... Gondolja, hogy most már biztos haragszik a gazda.- Nem jól van, gazduram... De azért csak nem haragszik tán?- Nem... Hát, János, dehogy haragszom... Hát: oda a gyerek, oda a leves, oda a kutya! De nem haragudtak egymásra. Mikor vacsoráznak, kiment a János, hogy már fekszenek. Elkezdtek tanakodni odabenn a gazda meg a gazdasszony, hogy hát ez nem mehet így tovább... Jánost el kell tilajítani a háztól, mert ez még őket teljesen tönkreteszi. Már most nagyon sok kárt csinált. A nádtető mind le lett túrva, a gyerek odavan, a kutya is odavan... El kell valahogy Jánost tilajítani...! Kimegy a gazda az istállóba, azt mondja Jánosnak:- Hallod-e, János, te ügyes gyerek vagy... Nekem az éjszaka olyan gyalogutat csinálsz, itt az istállóajtótól a konyhaajtóig, hogy egyik lépés puha legyen, a másik meg kemény legyen!- Hát, jól van gazda! Gondolkozott János, hogy az istennyilába lesz ez megcsinálva... hogy az egyik lépés kemény legyen, a másik meg puha... Bement a gazda, lefeküdt. 91
