Bereznai Zsuzsanna (szerk.): A félegyházi mesekirály - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 9. (Kecskemét, 1999)
A félegyházi mesekirály, Seres József parasztgazda meséi - 4. Novellamesék
gondol a király! Jót nevet a kántor:- Hát, azt gondolja folséged, hogy a cinkotai pappal beszél. Pedig dehogy! A kántorral...- Hát, tényleg te vagy a kántor? így oszt nem fejezték le a cinkotai kántort. Megfelelt a pap helyett a király kérdéseire. * 14. Mátyás királyos [I.] Nem egyezett meg két uraság a mezsgyén.- Ez enyém ezidáig!- Ez enyém ezidáig! - vitatkoztak egy bizonytalan területen az uraságok. Mátyás királyt hívták ki igazságot mondani, hogy hol legyen a mezsgye. Elsorolták oszt neki mindent. Mátyás király letört egy fűzfaágat egy nagy fáról, beszúrta oda az osztatlan területre, a közepére:- Itt lesz a mezsgyétek! Azt mondja az egyik:- Majd arrébb szúrom én az éjszaka...! Az ám! De másnap reggelre akkora fa lett, hogy azt még kiásni is nehéz lett volna... * 15. Mátyás királyos [II.] Oszt akkor itt volt az igazságos Mátyásnak a határozata, mikor a juhászokhoz szegődött. Megfőtt a bográcsos vacsora, állítólag tarhonyaleves volt, a pásztoroknak a heti eledele. Oszt Mátyást is oda beintették, oda, a pásztorok. Vacsorával is megkínálták. Mátyás, az nagyon szerette a zsíros eledelt, oszt fölözte a levest. A számadó meg fogta a vaskanalat, oszt rávágott Mátyásnak a keze fejére egyet. Azt mondja:- Tanulj emberséget, magad elől vegyél! - amiért elszedte a többi elől a töpörtyűt meg a zsírosát... 49
