Bereznai Zsuzsanna (szerk.): A félegyházi mesekirály - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 9. (Kecskemét, 1999)

A félegyházi mesekirály, Seres József parasztgazda meséi - 2. Tündérmesék

krumplit. Oszt mikor már a krumpli is egy kicsit meg volt dinsztelve, rátették a kását, oszt rá a vizet, sót bele, oszt megpirították egy picit. Szalonnazsíron főzték a fordított kását. Vízzel. Azt úgy kellett megfőzni, hogy az megforduljon a bográcsban. A teteje is piros legyen meg az alja is. Addig kellett főzni, míg meg lehetett fordítani. Ez volt a fordított kása. Ez volt egy finom eledel! Zsíros kása...!

Bement a legidősebb ember főzni.- Na, ha kész lesz, akkor majd kiabálsz, oszt ebédelünk.- Jó sokat főzött a favágó, hogy elég legyen, mert most eggyel többen vannak, jóllakjon minden ember.

Megfőtt a fordított kása. Volt ott egy katlanféle, egy berakott katlan. Megfőtt a kása, éppen indult a koma, hogy most már szól a barátainak, hogy most már leveszi a tűzről, oszt itt az udvar közepén megeszik. Mert régen úgy ettek az emberek, hogy körbe ülték a bográcsot, úgy kanalaztak.

Hát mikor elkészült a főszakács a kunyhó közepén, a fold kétfelé nyílt, kibújt a földből egy kis fehér, szőrös, szakállas ember, elkapta a favágót, elkapta a szakállát, meg vágta a földhöz a szegényembert.

Ami kibújt a földből: egy sárkány volt! Sárkányerő volt benne. A komát levágta a földre, a hasára tette a bográcsot. Annak ott szépen kisült a hasa, a sárkány meg megette a fordított kását egymaga. Jóllakott. Visszament a földbe. Az ember meg ott volt halva. Akkorára meghalt.

Nem szólt senki se a favágókhoz. Csak nézik a Napot, csak nézik a Napot, hogy nem szól a koma.- Mi baja lehet? Mi baja lehet? - bementek.

Hát, uramisten! Ott találják az embert. Megvan halva, kisült a hasa...

Üres a bogrács...

Nézik, nézik, hogy mi van vele... Hát, nem tudják.

Ettek valamit, ami volt.

Másnap megint vágták a fát.

Megint dél felé jár az idő. Be kellene menni főzni... Hát, ki menjen?

Megint a legöregebbnek mondták:- Menjél be, oszt főzzél!- Mit főzzek?- Fordított kását!

Mert az nagyon finom eledel volt.

Ugyanúgy járt, mint a tegnapi. Mikor szólni akart a cimboráinak, akkor megnyílt a föld, kijött a kis fehér ember. Földhöz vágta, a hasára tette a forró kását, oszt megette.

Megint nem lett ebéd. De a sárkány visszament megint a lyukba.

Harmadnap is, megint, főzni kellene!- Ki menjen le? Ki menjen le?

Már csak hárman voltak. Már csak három személy volt.

Azt mondja Kasuba Kis Miklós, hogy na majd ő bemegy. Majd ő főz.

De Kasuba Kis Miklós erős is volt nagyon meg szemfüles. Rózsa Sándorhoz hasonlíthatnám. Mindent észrevett, a legkisebb neszt is.

Megfőtt a fordított kása. Kasuba Kis Miklós mindig figyelte, hogy itt valakinek lenni

24