Bereznai Zsuzsanna (szerk.): A félegyházi mesekirály - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 9. (Kecskemét, 1999)
A félegyházi mesekirály, Seres József parasztgazda meséi - 1. Állatmesék
- No, szegény ember, hát mit akar azzal a zsákkal ?- Valamit venni kellene, de nincsen nekem pénzem se...- No, az anyád hétszázát, te éhenkórász! Itt egy malac, vidd el, neked adom ajándékba! Hát, a kocsiderékban a legkisebb malacot kiválasztotta, oszt neki adta a szegényembernek.- Na, vigyed! Ezt neked adom ajándékba. Kicsi volt a malac, lemaradott, sovány. Beletették a zsákba, de az is lyukas volt. Hideg volt. A kis malacot kivették a többi közül. Viszi oszt az ember a hátán a malacot. Örült is az ember neki meg nem is. Mert annak is ennivaló kellene most már - őneki sincs... Hát, a kis malac nagyon jujgatott ott a zsákban. Mindig azt hajtotta:- Gyúú-ri! Gyúú-ri! Az ember megharagudott érte, hogy őtet Gyurizza, becézi a malac. Azt mondja:- Nem Gyuri vagyok én, hanem György! Hát, a kis malac:- Gyúú-ri! Gyúú-ri! Az ember megint mondja hogy:- Nem Gyuri vagyok, hanem György! A kis malac nem értette. Csak jujgatott ő. Egyszer az ember megsokallta, fogta a zsákot oszt malacostul a földhöz vágta. A föld fagyos volt, a kis malac szörnyen megütötte őmagát. Azt mondja:- Gyeeergy. Azt mondja:- Az anyád, erre-arra! Mondtam, igaz-e, hogy György vagyok. Igaz-e, hogy ki tudod mondani?! Mondja a kis malac:- Gyeeergy... Bevitte a házba a kis malacot. Ott azért csak melegebb volt, mint kint. Adott oszt neki valamit enni. Úgyannyira, hogy a kis malac nem döglött meg - áttelelt. Na, gyütt a kikelet. Akkorára már a kis malac akkora volt, hogy meg lehetett pányvázni. De a György bácsi eljárt napszámra. A kis malacot kipányvázta, oszt akkor egész nap ott volt a kis malac. De arrébb nem pányvázták, se vizet nem adtak neki. A gyepet mind föllegelte, ki is húzta tövestül. Nem szerette a gazdáját sehogy se... De hát nem tehetett semmit se, mert kipányvázták. Hanem egyszer már a nyár vége fele gyütt egy nagy vihar. De a György bácsi akkor se volt otthon. A kis malac ki volt pányvázva. Látta a kis malac, hogy nagyon rossz idő közeledik. Villámlik, fúj a szél. Addig futkározott a láncon, hogy kihúzta a cöveket - beszaladt. Hát, oszt nem ázott meg. Eső után hazajött a gazdája. Azt mondja a kis malac, oszt, nagyon határozottan, 20
