Bereznai Zsuzsanna (szerk.): A félegyházi mesekirály - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 9. (Kecskemét, 1999)
A félegyházi mesekirály, Seres József parasztgazda meséi - 12. Igaz történetek
Rengeteg pénzébe került Szilaj Rókusnak. Azt mondta:- Nem baj, csak a lovam meglátta önmagát... Nem sajnálta a pénzt. * 113. Pásztormese [IV.] Ezt a Szilaj Rókust nevezetes csődörösnek tartották. Ó vállalta is a felelősséget: ha ő hágat, akkor csikó lesz belőle! Volt egy ember. Jómódú paraszt volt. Egy jó lova volt neki, de a ló soha sem fogott csikót. Hágatta az öreg erre-arra, de meddő maradt. Panaszkodgatott, oszt mondta neki valaki, hogy: — Vidd el Csongrádra! Szilaj Rókusnál, ott beáll a lovad... hasas lesz! El is vitte a koma, mert szép kanca volt. De, jelzem, ennek a gazdának semmi családja nem volt. Szép felesége volt... jó erős, de nem lett gyerek. Szerettek volna ők is. Aztán elvitte ez a paraszt bácsi Szilaj Rókushoz a lovát. Mondta Szilajnak, hogy: — Lehet hágatni? — Lehet! — De - mondta a koma - ez a ló már jól kipróbálta a csődöröket... nem kap csikót... — Majd itt kap, komám! - mondta Szilaj Rókus. Hát, oszt ráengedték a lóra a csődört. Szilaj Rókus meg a vadászpuskával odaállt a ló füléhez. Amikor az aktus elmúlt, akkor elsütötte a puskát. Megrettent a csődör is meg a kanca is. Hasas lett a ló. Hát, az ember ezt jól megjegyezte: — így kell hasasnak csinálni... az asszonyt... Volt a komának pisztolya. Bekészítette az ágyba a pisztolyt, amikor meg volt győződve, hogy megfogamzott a lova. Ők is elvégezték. Hogy még könnyebb legyen: az ember az asszonynak a faránál alá tett egy párnát. Mikor vége lett az aktusnak, akkor a pisztolyt elsütötte. Az asszony úgy megijedt, hogy beleszart a kezébe. Azt mondja a koma: — Tudtam - azt mondja - , hogy fogamzik, de hogy ilyen hamar megszülessen... azt nem gondoltam. [A gyűjtő kérdése: ] — De aztán lett-e gyerek? — Úgy láttam, mint most... Ott már nem voltam ott... * 162
