Bereznai Zsuzsanna (szerk.): A félegyházi mesekirály - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 9. (Kecskemét, 1999)

A félegyházi mesekirály, Seres József parasztgazda meséi - 8. Hazugságmesék

De már volt egy fias tyúk, ami kijárt a csirkéivel a tanya körül. De nagyon rám parancsolt szegény édesanyám, hogy:- A csirkéket el ne vigye a sas, mert akkor jaj neked! Hát, hogy a sas el ne vigye a csirkéket, szépen farkashurokra minden kis csirkét összekötöztünk zsákvarró cérnával, a lábát mindegyiknek... Egyik lábához farkashurkot, oszt hozzá az anyjukhoz. Negyven körüli kis csirkét... legeltek azok... Mink meg hozzáfogtunk az öcséimmel sárkányt csinálni. Addig csináltuk a sárkányt, hogy elfelejtkeztünk a tyúkrúl is, meg hogy sas is van a világon. Egyszer csak cserrog a tyúk... Hát mán akkor viszi a sas... Elkapta a sas a kiscsirkét, oszt anyjastól viszi...! A matkói erdő felé...- Az anyja istállóját, hát viszi...! Nem volt mit tenni, hát viszi...! A bicskát a zsebembe dugtam, amivel faragtuk ott a nádat.- Utána a csirkéknek! Hogy valahol majd elejti a sas... Otthagytam mindent a gyerekekre, én meg mezítláb utánuk...! Mindenen keresztül, ahol a sas vitte a levegőben, én meg mindenen keresztül futottam a sas után. De az csak vitte, vitte... Egész a matkói erdőig. Ott oszt a fák között már nem láttam, hogy hova ment a sas. Addig futottam, míg eltévedtem. Rám esteledett.- Hát, most már hogy kellene visszamenni? De visszafelé sem tudom az utat. Közben az erdőben nagyon gyorsan besötétedett. Viszont elkezdtem én már akkor sírdogálni:- Mi lesz velem? Itt az erdőben hátha megtámadnak a farkasok. Mentem, azért mindig, mendegéltem az erdőben. Egyszer csak meglátok a nagy messzeségben egy kis fényt. Nem csillog, csak ilyen lámpafény. Mentem-mentem, mentem-mentem, de nagyon soká értem oda. Hát, volt egy kis házikó, ott az erdő közepében. Odabent ég a lámpa, körös-körül semmi nincs. Egy-két fadarab, durung volt ott a ház körül. Beleskelődök az ablakon: tiz-vagy tizenkét betyár ül az asztalon körül. Az asztalra pénz volt kiterítve. Érmés pénz. Osztották. Hangosan:- Enyém ez a fél fillér.- Enyém ez a fél fillér. De mindegyik mondta, hogy enyém ez a fél fillér. Atyaúristen! Mi lehet itt? Zsiványok vannak! No, ezek vagy agyonütnek vagy kivisznek az erdőből... Én úgysem tudok már máshova menekülni - bementem az ajtón. Mikor belépek az ajtón, odanéznek:- Hát ez?- Hát ez?- Hát ez? Mit keresel itt? Az egyik azt mondja:- Üsd agyon! 151

Next

/
Thumbnails
Contents