Bereznai Zsuzsanna (szerk.): A félegyházi mesekirály - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 9. (Kecskemét, 1999)
A félegyházi mesekirály, Seres József parasztgazda meséi - 7. Tréfák, trufák, anekdoták
— Nahát, aztán, te? Mi van a fekete babokkal? Bemegy az asszony a spejzba, levesz a polcról egy köcsögöt, olyan tejesköcsög volt, két literes forma. Színültig fekete babbal... Azt mondja neki az ember: — Az anyád istenit, hát te ilyen sokszor megcsaltál? Azt mondja az asszony: — Ne is szólj, apjukom, semmit se! Hogy mennyit elcseréltem én szalonnáért abban a feketéző világban! Elcserélte szalonnáért, oszt megették szegények. * 58. [Siratja a káposztát...] Volt egy jómódú gazda. Volt neki egy ökre meg egy bérese. Legény volt a béres. De szép gyerek volt nagyon. A béres az olyan, hogy ökröt hajt. Oszt ez a János mindig az ökrökkel szántott, szántott. Amikor a káposzta szép fejes, akkor van az őszi betakarítás. Az ökrökkel minden nap sok munkája volt. János csak szántott, boronáit, szántott, boronáit az ökrökkel. Elfáradt már... egész nap sétálni... De a gazdasszony szerette Jánost, meg János is szerette a gazdasszonyt, mert fiatal volt még a gazdasszony is. De hát mód nem volt, hogy találkozzanak... Szemelgették egymást... Egyszer mondja a gazdasszony Jánosnak: — Te János! Estére meglegelteted az ökröket, én nyitva hagyom a kertajtót, tereld be az ökröket a káposztára. Mikor beterelted az ökröket a káposztára, eszik a káposztát, a gazdát én majd felkeltem, hogy az ökröket kötözze meg. Míg ő az ökröket kötözi, te akkor bessuranhatsz az ágyba. Tényleg úgy volt. Este a gazda a gazdasszonnyal lefeküdt. Az embernek meg szokása volt a feleségét úgy körülnyalábolni, rátette a nagy zsíros tenyerét az asszonnynak a lába közé. Egyszer csak hallják ám, hogy recseg a káposzta a kertben. Micsoda az? Micsoda az? Hát, az ökröket János beengedte a kertbe. Hej, az erre-arra! A szép káposztát - sok fejeskáposzta volt - mind összejárják! Rugdosta az asszony az urát, hogy kelj fel. Hát, a gazda káromkodik. így szidja a Jánost, úgy szidja a Jánost. — Majd megtanítom én — azt mondja - az ökröket megkötözni...! A gazdasszony azt mondja: 120
