Bárth János (szerk.): Tükörképek a Sugovicán - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 8. (Kecskemét, 1997)

Nagy Abonyi Ágnes: Zenta környéki gyermekjátékok és játékszerek

A botos játékokban hosszú, egyenes botot, 120-150 cm hosszú ágfát illetve pásztorbotot használtak. Ezek a játékok pásztorjátékok. A métajátékok szabályai szerint játszották.

Zentán csülközés volt ez a célzó üggyességi csoportos játék, melyben a vonal mögül mindenki megpróbálta elütni vagy botjával megközelíteni a csülköt (a függőlegesre állított hasábszerű fadarabot). Oromhegyesen ezt a fadarabot csont helyettesítette, a játékot pedig cününek hívták.18

A dólézás - kacskázás néven ismert Zentán. A legények társasjátéka volt, főleg a böjti vasárnapokon. Ma már csak az idősebb nemzedékek emlékezetében él.

A rongylabdát üthették a játék céljára készített, körülbelül 80 cm hosszú dobóbottal vagy pásztorbottal. Az oromhegyesi juhászok maguk is szívesen játszották a langamentát (longamétát) ugyanúgy a gyermekeik is. Felsőhegyen kótyának hívták ezt a játékoz.

Maradt még olyan játék, melyet nem soroltunk be egyik csoportba sem. A hintázás, a sárkányeregetés és más készségfejlesztő játékok, melyek ma már nem gyakoriak.

Hintázáshoz szinte mindig mondóka vagy ének járta, amellyel egyben az időt is mérték, hogy minden gyermek igazságosan, egyformán tartózkodjon a hintán. ( Egy üveg alma, két..., vagy Egy süveg alma,...)

A sárkányeregetés kedvelt szórakozás volt az őszi szeles napokon. Zentán az alvégben, a vásártéren lehetett jókat "sárkányozni". A papírsárkány formája szerint leginkább négyzetalakú, farka felől kissé hosszabb, vagy szabályos négyzet esetleg kör alakú.

A négyszögletös sárkányhoz két, a hatszögletös és nyócszögletös sárkányhoz pedig három, illetőleg négy nádszál szükséges.19 Készítésének módja megtalálható Tőke Istvánnál, Bálint Sándornál.

Általában minden játékot előre kidolgozott szabályok szerint játszanak. Minden játék - különösen a társasjátékok jelrendszere illetve nyelve igen egyszerű, így könnyen tanulható.

JEGYZETEK 1 II

1 Magyar Néprajzi Lexikon, II, 1979. 349.

2 Burány Béla, 1988.

' Nagy Abonyi Ágnes: Miért éppen a gyermekélet A gyermekélet V. néprajzi tanácskozás, 1995. június 30 - július 2. Zenta 4 A régi újságok hirdetéseiből; Zentai Friss Újság, XVIII 152. sz. 1913. december 25.

I Nagy Abonyi Ágnes, 1994-1995, 2„ Tőke István, I960., Burány Béla, 1972.

6 Bárkányi Ildikó, 1992, 239.

7 Magyar Néprajzi Lexikon, 1979. II.

8 Egy-egy jellegzetes játékszerre vonatkozó adatot melyet szó szerint idézek a felsorolt adatközlőktől, dőlt betűkkel emelek ki a szövegből. Zárójelbe az adatközlő neve és lakóhelye került, életkoruk az adatközlők névsorában a jegyzetek után található.

9 Burány Béla, 1973.

10 V.ö. Zöldy Pál, 1974, 514.

II A papírkígyó készítését lásd: Tőke István, 1967. 103.

12 Burány Béla, 1972. 201.

13Tőke István, 1967. 105.

14 Burány Béla, 1972.202.

1:,Tőke István, 1967. 105., Burány Béla 150.

16 Tőke István, 1967. 103.,104.

17Tőke István, 1967. 97.

18 Bálint Sándor, 1980. 48. csülközés néven írja le a játék szabályait, amely cünü néven ismert Oromhegyesen.

19 Bálint Sándor, 1980. 64.

79