Bárth János (szerk.): Tükörképek a Sugovicán - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 8. (Kecskemét, 1997)
Kovács Endre: Szontai sokác summások a Bácskában (1945–1995) (Adatok Szonta néprajzához)
14 A faluban meg a környező tanyákban ma is élnek summás dinasztiák, kik az iskoláskorú gyerek után folyósított szociális pótlék ellenére, haszontalan tehernek tartják az iskolát, gyerekeiket a summás életmód folytatására ösztönözik. 13 Szokásban volt nyárson szalonnát sütni, amelyet a sokácok magyar népszokásnak tartanak. Ez abból is kitűnik, hogy egymásközt ezt mondják: „Ajdemo madzsariti...” (Értsd: Gyerünk szalonnát sütni.) A doroszlói magyarok viszont sokáé szokásnak tartják a sütés módját ill. azt, hogy a sültet vízzel öntik le. Sokáé szokás még a viaszérésben levő csöveskukorica sütése, nyílt tűz parazsánál, mint az előbbit. 16 A summások viselkedése fegyelmezett és megalkuvó volt. Több mint tíz év távlatában, utazás közben vagy a munkahelyükön, csoportosan soha sem énekeltek. Amikor az időjárás miatt sürgőssé vált a munka mielőbbi elvégzése, állami ünnepeken hajlandók voltak prémium nélkül is dolgozni, de a katolikus Unepeket megtartották és nagyobb részük a doroszlói kegyhelyet is látogatta. 17 Szontán sok a kocsma, de az mindig tele van vendéggel. Nem volt ritkaság, ha a summások küzül valaki elitta a keresetét. Ugyanis az volt a szokásuk, hogy amikor - vallási hasonlattal élve - eljött a „szpaszovdán” , azaz fizetést kaptak, kifizették korábbi tartozásukat, s ami megmaradt, elitták. Erre utal egy közmondás, amely szerint: „Nije Svaba za gajdaäa, nije äokac za birtaäa!” ( Magyarul: „Sváb bőrdudásnak, sokác kocs- márosnak nem való!”) 18 A kívülállók ilyenkor lemondóan legyintettek, mondván: „Lusta sokác.’’Azonban a lustaságot maguk is megvetették és ha netán nehezükre esett a megerőltető munka, ezt hangoztatták: „Nem teszünk úgy, mint az egyszeri, hogy aratni nem megy, inkább télen nádat vágni! Aztán a téli hideg miatt arra sem vállalkozott és lustaságáért nyomorban élt.” IRODALOM IVÁNYI István 1907-1909 Bács-Bodrog Vármegye földrajzi és történelmi helynévtára I-V. II.165.p-; V. 110, 120. p. Szabadka KOVÁCS Endre 1988 Évszázadunk agresszora (a vadcirok). Dunatáj 925. szám Zombor 1992 Nyárson sült szalonna. Föld Népe 14. szám Újvidék 1992 Bosnyák summások a Bácskában. In: Bárth János (szerk.): Dunatáji találkozás. 109-114. p. Kecskemét 1993 Földművelés egy bácskai magyar faluban. Mikes kiadó Budapest 1995 Doroszló népének piaci kapcsolatai. In: Bárth János (szerk.): Dunáninnen-Tiszáninnen. 27-36. Kecskemét ORTUTAY Gyula (szerk.) 1981 Magyar Néprajzi Lexikon. IV. kötet Budapest SAVEZNI zavod za Statistiku ,sveska 3. i 9., Beograd 1993. ZADRUZNI Leksikon FNRJ. Graficki Zavod Hrvatske Zagreb 1956. 59
