Bárth János (szerk.): Tükörképek a Sugovicán - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 8. (Kecskemét, 1997)

Krupa András: A péteri, valamint a dunaegyházi és kiskőrösi szlovákok őszi, karácsonyi ünnepköri kalendáris szokásai

Az óév búcsúztatására éjfélkor Péterin a templomtoronyban énekeltek egyházi énekeket, Kiskőrösön ekkor köszöntötték Petőfi születésnapi évfordulóját. Péterin s valamennyi evangélikus helységben ezzel az énekkel üdvözölték az új esztendőt:

Garamszek Pálné Hrk Rozália, 1907. Péteri 1990.

PARLANDO

J 1 ßpftßp

m

Rok no ví za-se knám prisel, dnes md bit’i kazdí ve-sel

i

9 4

Raduj-mese, ve-sel-me se tom-to novém ro-ce.

Rok növi zase k nám priseI, dnes má bit’i kazdí vesel. Radujme se, veselme se tomto novém roce.

(Az új év ismét eljött hozzánk, ma mindenkinek örülnie kell. Örvendjünk, vigadjunk ebben az új évben.)

Az újév napján {Növi rok, jan i .) számos olyan hiedelmet gyakoroltak Péterin, Dunaegyházán és Kiskőrösön, amelyek az ország középső részén lévő szlovákoknál is közismertek voltak (nőnek tilos elsőként a házba lépnie, a kölcsönvett holmit vissza kell származtatni, pénzt tilos kiadni, nem szabad későn kelni, utazni stb.). Ezek be nem tartása egész évre hozott szerencsétlenséget.

A vízkereszt ( Tri král’e, jan. ó.) a három tárgyalt helységben alig szerepel jeles napként. Általában ekkor szedték le a karácsonyfát. A három király csillagjárására sem emlékeznek.

A fentiekben három Duna-Tisza közi szlovák lakta evangélikus helység fontosabb őszi, karácsonyi jeles napjait vettük számba. E szokások, hiedelmek egyrészt tükrözik a szlovák telepesek levándorlásából fakadó eltéréseket, ill. számos, az eredeti lakóhelyről hozott elemük szívós továbbélését. Miután több mint félszáz magyarországi szlovák településen végeztem kutatómunkát, ezen adatok birtokában meglehetősen pontosan tudtam körülhatárolni a tárgyalt szokásgyakorlat térségi jellemzőit. Csak így tárulhattak fel a Pest alatti Péteri és a Duna-Tisza köze belsejében fekvő Dunaegyháza és Kiskőrös jeles napjainak általános, regionális és lokális szlovák specifikumai.

A rövid időtartam miatt a környező magyarság hasonló kalendáris szokásaival való kölcsönös történeti és párhuzamos összefüggéseire most alig utaltam. Ennek feldolgozása egy másik előadás témája lehet, amiként a tárgyalt három település télutói, tavaszi és nyári jeles napjainak összehasonlító vizsgálata is.

39