Bárth János (szerk.): Tükörképek a Sugovicán - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 8. (Kecskemét, 1997)
Mészáros Ágnes: Archaikus népi gyógymódok a csávolyi bunyevácok és németek körében
birsalmát, vadgesztenye vörös borban készült főzetét fogyasztották. A bunyevácok ekkor szilvabefőttet ettek vagy savanyú káposzta levét itták. Minkét nemzetiségbeliek ilyenkor a gyermekeknek szappancsapot faragtak. A bunyevácok a gilisztát ánizscukorral hajtották el, táplálékuk volt még ilyenkor a sok fokhagymával készült rántott leves. A svábok a patikából vásároltcipr cukr-ot ették. Aranyérre ők gőzre ültek, papsajt gyökér - khász papai - főzetével mosakodtak. FÁJDALOMCSILLAPÍTÁS Fülfájásra a svábok sót vagy meleg korpát tettek , meleg zsírt csepegtettek bele vagy fülrózsa levét - tokwortz-. Ugyanez volt a bunyevác gyógymód is , azzal a különbséggel, hogy ők táblaolajat csöpögtettek a fülbe. Fájó szemüket a németek fehérboros ronggyal borogatták, krumplit, sárgarépát tettek rá. A fejfájást vizes borogatással enyhítették. Dagadt testrészre a németek pálinkába áztatott beléndekmagot, ecetes vizes borogatást alkalmaztak. Fogfájásra a bunyevácok szalicilt szórtak. ínygyulladásukat borecettel öblögették. Reumaellenes szerek a németeknél: csalán, iszapfürdő, meleg só, korpa, homok. Bunyevác javallat még ezeken kívül a tormás bedörzsölés. A magas vérnyomás ellen a svábok méhekkel csípették meg a tarkójukat vagy piócát raktak a hátukra. A méhszúrást izületi betegségekre is alkalmazták , a piócákat pedig visszeres lábukra ragasztották még, hogy a rossz vért szívja ki. ÁLLATGYÓGYÍTÁS A németek szúrcsappal beszúrtak a felfújódott marha vagy birka bordája közé. Fia megsűrűsödik a jószág vére, ha kezd merevedni a birka, akkor a fülébe szúrtak 1-2 helyen. A lovaknak a szemük alá szúrtak. Fölfújódott disznókkal pipamocskot etettek, túletetett malacoknak megvágták a fülüket. Harákoló baromfi torkát petróleumos tollal ecsetelték. Lovak, tehenek, birkák körömfájására rézgálicot szórtak a körömhasadékba. A bunyevácok a tehenek fölfújódásakor kocsikenőccsel bekent rudat dugtak az állatok szájába vagy záptojást öntöttek a torkukba. Kérődzés könnyítésére a másik állattól felkérődzöttet tették át a szájába. Lovak szürke hályogjára porcukrot fújtak, s általános panaceaként alkalmazták az állatgyógyításban a zabszalmát. Kehes lovakkal itatták a teáját, csömörre szintén zabszalmateát itattak, tehén tőgygyulladását főtt, meleg zabszalmával borogatták. Csikókehre is ezt használták. Összefoglalásul: a csávolyi bunyevácok és svábok népi gyógyító gyakorlatára jellemző, hogy a racionális droghasználat és a különböző borogatások, lemosások használata mellett máig hisznek a ráolvasások gyógyító erejében. A népi gyógyítás általánosan ismert gyakorlatához képest egyedi jellegű a köldökhúzás, bőrhúzás alkalmazása és a szentelt lestyánon keresztüli vízivás. Ezek az egyedi eljárások a svábok népi kultúrájának archaikus rétegéhez tartoznak. 29
