Bárth János (szerk.): Tükörképek a Sugovicán - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 8. (Kecskemét, 1997)
Bárth Dániel: A Bács-Kiskun megyei nemzetiségek néprajzi és helytörténeti irodalma
Az utóbbi évtizedek Bács-Kiskun megyei nemzetiségekre vonatkozó néprajzi kutatásai a legtöbb eredményt a bunyevác-horvátok hagyományainak feltárása terén érték el. Nagy szerepe van ebben Mándics Mihály munkásságának, aki amellett, hogy - Dudás Gyula után újra (Dudás Gyula 1904) - megírta a magyarországi bunyevác-horvátok történetét, számos néprajzi vonatkozású tanulmányt publikált (Mándics Mihály 1986,1989,1992,1995). Rajta kívül még Kiss Mária, Tarján G.Gábor, P.Szojka Emese és Báldy Bellosics Flóra kutatásait kell feltétlenül megemlítenünk (Kiss Mária 1992; Tarján G. Gábor 1992; P.Szojka Emese 1994, 1995; Báldy B.Flóra 1974). A bunyevácok kutatói nagy hangsúlyt fektettek a nyelvi kutatásokra is. Ennek az eredménye a bunyevác szótár és egy névtani összefoglalás (Peic,Marko - Baclisa,Grgo 1990; Mandic, Zivko 1987). E müveknek nagy jelentősége van a néprajzi kutatásokban is , többek között a paraszti terminológia és a népesedéstörténet kérdéseinek tisztázásakor. A rác-horvát (a kifejezéshez vö.:Sarosácz György 1973:370.) falvak közül Dusnok folklórjához Kiss Mária és Kriston Vizi József szolgált adalékokkal (Kiss Mária 1978;Kriston Vizi József 1992). Bátya nevéhez Fehér Zoltán kutatásai kapcsolhatók. Számos tanulmánya jelent meg a falu folklorisztikus, szóbeli hagyományvilágának (népzene, népmese, kisepikái műfajok) témájában (Fehér Zoltán 1987, 1991, 1992, 1993,1994, 1995). A Bács-Kiskun megyei nemzetiségek közül a katymári és csávolyi bunyevácok- ról, valamint a hajósi németekről készült antropológiai tanulmány. (Henkey Gyula 1981, 1987.) A német, a bunyevác és a szlovák népcsoportokhoz képest kezdeti fokon áll a Bács- Kiskun megyei cigányok kutatása. Történeti orientáltságú tanulmány jelent meg Mészáros László tollából (Mészáros László 1975). Balogh Ödön a kiskunfélegyházi, Iványosi- Szabó Tibor a kecskeméti cigányok történetéről értekezett (Balogh Ödön 1992; Iványosi- Szabó Tibor 1993). Teljes hiány mutatkozik a cigányság néprajzi, jelenkutatási vizsgálatai terén. A görögnek nevezett balkáni kereskedők Bács-Kiskun megye területén való megjelenésével, a kereskedő népesség működésével több fontos tanulmány is foglalkozik. így például Petri Edit a kecskeméti görög kereskedők XV11I. századi történetét írta meg, Búr Márta pedig a XV111. században Magyarországon kereskedő balkániak árukészleteiről értekezett (Petri Edit 1975; Búr Márta 1985). A Bács-Kiskun megyei zsidóság kutatásában a történeti aspektusú tanulmányok dominálnak. Ö.Kovács József közölt tanulmányt a kiskunhalasi, a kecskeméti és általában véve a Duna-Tisza közi zsidóság történetéről, társadalomtörténetéről (Ö.Kovács József 1989, 1992/a,b, 1993, 1995). A félegyházi zsidók történetéről Virág Tibor, a bajaiakról Kőhegyi Mihály, a keceliekről Bárth János, a kecskeméti zsidó elemi iskoláról Sz. Körösi Ilona írt (Virág Tibor 1995; Kőhegyi Mihály 1995; Bárth János 1984; Sz.Kőrösi Ilona 1995). A zsidó folklór-hagyományokkal Bereznai Zsuzsanna foglalkozott (Bereznai Zsuzsanna 1995). A fentiek alapján megállapíthatjuk,hogy sok eredmény született a Bács-Kiskun megyei nemzetiségek néprajzi kutatása terén. Látható az is, hogy még nagyon sok a tennivaló. Alapvető probléma, hogy a megyebeli nemzetiségkutatások eredményei nem jelennek meg a tudományág nemzetközileg elfogadott fórumain. Gondolok itt a Magyar Néprajzi Társaság által kiadott nemzetiségi sorozatokra, amelyek köteteiben elenyésző a megyénkre vonatkozó publikáció. Ugyanígy megemlíthetjük a tudománytörténetileg igen fontos, nagy nemzetközi tekintélynek örvendő békéscsabai néprajzi nemzetiségkutató konferenciát, melynek előadásai között alig volt Bács-Kiskun megyei vonatkozású. 170
