Bárth János (szerk.): Tükörképek a Sugovicán - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 8. (Kecskemét, 1997)
Zorn Antal: Trianon – Katymár. Két községi vezető tragédiája
Szabadka környékéről. A nyelvük teljesen azonos a horvát nyelvvel és ők maguk horvá- toknak vallják magukat.”29 Schnobl Ferenc 1941. április 19-én, amikor letartóztatása során Bajmokról Katymárra hozták, útközben elmondotta, hogy Párizsban angol és francia nyelven folyt a tárgyalás, egy szót sem értettek az elhangzottakból, de jegyzőkönyvet írtak alá valameny- nyien arról, hogy az általuk képviselt település lakóinak túlnyomó része szláv lakosokból áll, akik Jugoszláviához kívánnak tartozni. A szerbek valamennyi erőfeszítése hiábavalónak bizonyult, ugyanis az antant államférfiak 1920. április 24-iki san-remói értekezletén úgy döntöttek, hogy Baja és a Bajai Háromszög Magyarországé maradjon.’1 A SZERBEK KIVONULÁSA A szerbek, amikor 1921. augusztus elején megkapták a parancsot, hogy Baját és a Bajai Háromszöget ürítsék ki, még egyszer kísérletet tettek Párizsban. Baján és Bácsalmáson küldöttséget szerveztek, amely Párizsba utazott, s ott kérelmezni akarta a terület Jugoszláviához való csatolását. Ennek a küldöttségnek költségeire a bácsalmási községi pénztárból Rudics Simon volt községi bíró 2 millió koronát utalt ki/' A küldöttséget azonban Párizsban semmiféle komolyabb fórum nem fogadta. A kudarc után a szerbek 1921. augusztus 14-én a helyi szocialistákkal- kommunistákkal kikiáltatták Pécsett a Baja-Baranya Köztársaságot. Az antant hatalmak azonban nem karolták fel ezt az akciót sem. így a kiürítés napirendre került. A szerb hatóságok a kezdetektől féltek attól, hogy a megszállás csak ideiglenes lesz, s ahogy ez egyre inkább bizonyossá vált, úgy nőtt a rekvirálási, 1921. augusztus elejétől már kimondottan a harácsolási kedv. A megszállt falvakba 1921. augusztus 8-án megérkezett a hirdetmény, amely felhívta a lakosságot, hogy az 1920. évi adót egészben, az 1921. évit pedig háromnegyed részben 3 nap alatt mindenki fizesse be. Akik nem fizettek, azok ingóságait elvitték.” 1921. augusztus 19-én minden helységben megjelent a falakon dr. Hegymegi Kiss György kormánybiztos következő rendelkezése: „Hirdetmény közhírré teszem, hogy Baja város és környékének kiürítése folyó hó 20-án kezdődik meg szabályszerű átadás és átvétel keretében. Felhívom a lakosságot, hogy nyugodtságát őrizze meg. A közbiztonságot és közrendet veszélyeztető cselekményektől szigorú büntetések terhe alatt tartózkodjék és ez által adja tanújelét politikai érettségének és állampolgári méltóságának. Dr. Hegymegi Kiss György s.k. kormánybiztos.”’4 Nehéz volt a hirdetményben szereplő nyugodtságot a lakosságnak megőriznie, hisz a szerbek például Csátalján a község pénzét akarták magukkal vinni. Mivel a bíró ezt megtudta, elbújt, s a pénzt magával vitte. A feldühödött szerbek ekkor túszként a község jegyzőjét és a bíró feleségét magukkal hurcolták, s egy napot adtak a pénz előteremtésére. Dühükben még a tömegbe is lőttek. Egy halott, két sebesült volt az eredmény. Végül 159
