Bárth János (szerk.): Tükörképek a Sugovicán - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 8. (Kecskemét, 1997)
Kőhegyi Mihály: Honnan és mikor kerültek a bunyevácok Katymárra?
A megye török utáni első összeírásában (1699) Katymár neve nem szerepelt.^Feltételezhető lenne ugyan, hogy a munkát végzők tévedésből kihagyták, ám az egy évvel későbbi Olber-féle összeírásban puszta faliként említik.16 Annyit jelent ez, hogy Buda visszafoglalásától a Zentai csatáig (1697) terjedő időben, a vidékünket is érintő hadjáratok tíz-tizenöt esztendejében a falut elhagyták lakói. A Rákóczi szabadságharc nem kedvezett Bács és Bodrog megyék betelepítésének, sőt a népesség nagyarányú pusztulását vonta maga után. Rákóczi Ferenc ugyan kísérletet tett a rácok megnyerésére, de amikor ez kudarcba fulladt, maga a fejedelem ment a "Bácskaságra".17 Dél felé indul 1704 június utolsó napjaiban. Emlékiratában a következőket írja a rácokról: " Ez a nemzet... meghúzódott lakóhelyeiken, amikor tudta, hogy valamelyik hadtestem a közelben táborozik, de amint a mieink eltávolodtak, összegyűltek és rácsaptak a városokra és falvakra, ahol csak asszonyok és öregek maradtak. Ezekkel azután egész barbár módon bántak el, a nőket és gyerekeket lemészárolták, a házakat felgyújtották."18 A kocsikra ültetett magyar gyalogság váratlan gyorsasággal Bánmonostornál termett, ahol a mai Pusztafalu nevű határrészen állott monostort megtámadta, és a benne lévő kalugyereket (görögkeleti papokat) legyilkolta.19 A kurucok itt - szerb források szerint -, hajmeresztő kegyetlenségeket vittek végbe. A támadás természetesen nem állott meg Bánmonostomál, és nemcsak a szerbeket érintette, a harcok tüze körülkígyózta a környező falvakat, majd tovarohant. "A rácok mindenfelé menekültek, a mieink vadászatot tartottak rájuk a mocsarakban, és rájuk gyújtották a nádasokat, ahová visszavonultak. Éreztem, hogy ez a vállalkozás nem nagy becsületet szerez nekem..." - írja Rákóczi visz- szaemlékezéseiben.20 A kurucok éppen olyan kíméletlenül pusztítottak mindent, mint a rácok, a Bácska írtóháború színterévé vált. A Baja, Bánmonostor irányából jövő betörés hírére a rácok fejvesztetten menekülni kezdtek a Temesközbe és a Szerémség felé, úgyhogy Rákóczi hadai Titelig nem is ütköztek nagyobb, szervezett ellenállásba. A bajai és bácsi ferences atyák - a bunyevácok lelki vezetői - Hókra, a mohácsiak Sárengrádra menekültek. A szabadkaiak a város melletti Palics ingoványaiban várták a harcok elükét.21 Bács erődjét minden ostrom nélkül feladták a császáriak (július 12.).22 Darvas Ferenc kamarai főhadbiztos július 19-én ezeket írja Kecskemét érdemes tanácsának: "...mi az egész Bácsországban, Dunán-Tiszán innen lévő nagy roppant helyeket összeégettük."2j A harcok elültével azonban benépesedett a falu. Katymáron 1714-ben egy bírót és 17 szerb gazdát írtak össze.24 Az első hivatalos összeírás (1715) az egész ország területét érintette, és név szerint tüntette fel a gazdákat, tehát témánk szempontjából elsőrendűen fontos lenne. A megye helytörténészei a múlt században még látták ezt a forrást.25 Vélhetően a Sremski Karlovcén (Karlóca) őrzött megyei levéltárban volt (van?) meg a másolat, mert az Országos Levéltárban az eredetinek a nyomára bukkanni. Az iratokat rendező levéltárosok sem találták meg, már harminc évvel ezelőtt Bodrog megye összeírását.26 A bécsi kormánynak azt a reményét, hogy Magyarország lakosságának számáról, gazdasági erejéről pontos adatokkal rendelkezzék, az 1715-ös összeírás nem valósította meg, ezért 1720-ban megismételték azt.27 Szerencsénkre ennek iratai a birtokunkban vannak. A különös csak az, hogy az összeírok "Possesio Kacsmár in Borsód", azaz "Borsódon lévő Katymár" néven tünteti fel a falut, tehát a katymári gazdák Borsódon laktak. Bizonyára ide menekültek valami veszedelem elől.28 Az újvidéki Vajdasági Levéltárban őriznek egy 1725/26-ból származó összeírást.29 Ennek a két névsornak az ösz- szevetése számos tanulsággal szolgál. 138
