Bárth János (szerk.): Tükörképek a Sugovicán - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 8. (Kecskemét, 1997)
Erostyák Zoltán: A dél-alföldi cigány kupecek vásári szokásai és kapcsolatrendszere
állhatatos érvelés, valamint a másik árujának szidása, becsmérlése jellemez.8 A kupecek nem segítik egymást, inkább irigyek és szidják a másik áruit. A kupecek csak a saját lovukat adják el, de még a mai vásárokon is vannak közvetítők (mítások,cenzárok), akiknek az a dolga, hogy másokat összeszervezzenek, meggyőzzenek, vagy manipuláljanak. Több esetben előfordult, hogy a vásárban az ismerős kupe- ceket felkérik cenzálni, amiért a cigányok egymás közt nem kémek pénzt. A magyaroktól megkapják a mítapénzt, amely vagy előre megbeszélt, vagy az ár bizonyos százaléka. A nagy országos vásárokon is előfordul, hogy a földi a földihez megy a megbízható áru,és az ismeretség miatt. A vásárokon az árucserének több formája is él. Az eladás mellett igen jelentős a csere is, általában a hasonlót hasonlóért elv alapján. A romák közötti kereskedelem lényege a csere elveinek érvényesülése, de a cserét nem szűkíthetjük le a romák körére, többször előfordul magyarokkal is. Az eladásnak elsősorban a minél nagyobb haszon- szerzés a célja. A romák hasonlóan a romungrókhoz úgy tartják, hogy a magyarok (gázsók) nélkül nem igazi a vásár, hiszen nincs igazán jó hasznú adás-vétel. A vásár végén a kupecek, cenzárok és vevők együtt isszák meg az áldomást egy gyakran tánccal egybekötött hosszabb beszélgetés közben. A cigánykupecek vásári tevékenységének igazi kuriózumát, néprajzi érteimben az adja, hogy a modernizáció jelentkezése mellett (pl. szállítás) az üzletkötés és a hozzákötődő rítusok több generáción átívelő ősi formákat mutatnak. KAPCSOLATRENDSZER A vásárok mellett a lókupecek életének fontos részét alkotja a megfelelő kapcsolat- rendszer kiépítése és ápolása mind helyi, mind országos szinten, hiszen ez a jövőre muta- tóan is megkönnyíti számukra az állatok beszerzését és eladását Adatközlőim elmondása alapján a kapcsolatok négy csoportját tudtam felállítani: 1. helyi (lokális), 2. megyei, 3. országos, 4. külföldiekkel kialakított kapcsolatok. A lókupecek számára a helyi kapcsolatok a legjelentősebbek és a legfontosabbak, amelyek több generáción át öröklődnek. Egyik adatközlőm is édesapján keresztül szerzett ismeretségeket, amelyek az apa halála után megkönnyítették számára a bekapcsolódást az állatkereskedelembe. Mivel egyik kupecnek sincs földje, így a magyarokkal is közvetlen kapcsolatokat alakítottak ki, s a fülest egymás közt adják, ha olcsón lehet takarmányhoz jutni. Egész évben, de főleg a téli időszakban jelentős az ún. otthoni vagy háztól vétel, amely azt jelenti, hogy a kupeceket felkeresik az eladók, vagy a vevők, így az állat nem kerül ki a piacra, vásárba. Többször felkérik a kupeceket közvetítő (cenzár) tevékenységre, és ezzel együtt arra is , hogy nézzék meg a veendő állatok egészségi állapotát. A kupecek helyi kapcsolatrendszere olyan zárt, hogy a vonzáskörzetekből betelepülő cigányok alig, vagy egyáltalán nem tudnak bekapcsolódni. A helyi kapcsolatokra jellemzők a sűrű baráti összejövetelek, amelyeken szinte mindig akad egy-egy "üzleti megbeszélés" is. A megyei kapcsolatok két forrásból származhatnak: a. ) rokonságon keresztül b. ) megyei vásárok ismeretsége révén 99
