Bárth János (szerk.): Dunáninnen-Tiszáninnen - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 7. (Kecskemét, 1995)
Silling István: Zombor katolikus vallási életének megújhodása a XVIII. században
SILLING ISTVÁN ZOMBOR KATOLIKUS VALLÁSI ÉLETÉNEK MEGÚJHODÁSA A XVIII. SZÁZADBAN A török időkben az Alföld hajdani fejlett vallási életének emlékeiből, amikor például öt keresztény temploma volt a bácskai Zombornak, szinte semmi sem maradt. Evlia Cselebi török utazó, akit a budai pasa 1666-ban a budai, temesvári és várad! vilájetekben néhány szandzsák felülvizsgálásával bízott meg, Zomborról a következőket jegyezte fel: „Zombor vára és városa. Építője Német- és Magyarországnak királya, István király volt. A régi időben nagy város volt; az építési művek nyomai néhány helyen mostanában is láthatók még. Szulejmán khán vezérei közül Pestev pasa vette ezt el az ellenség kezéből. Vára Szeged szandzsákságának területén, egy nagy síkság nyugati részén, négyszögű, palánkszerű erős vár. Belső vára csupán egy téglaépítkezésű toronyból áll s benne a parancsnok lakásán kívül más nincs is. E torony kapuja előtt az árkon túl Szulejmán khán dsámi- ja és fürdője van, de csupán kicsiny, keramit tetejű dsámi, amelyen túl van a külső vár. Ebben 200 bolt van, de ezek is többnyire vésnökök boltjai. E várat nagyon őrzik, a kapukat minden éjjel elzárják és senki be nem mehet. Külvárosa. E külváros a vár délkeleti részén, rácsos kertekkel és szőlőkkel ékes külváros, melynek 14 mihrábja van. Szeri pasa dsámijában és Metin pasa dsámijában a pénteki imádságot is elvégzik (ez a Szálát-i dsuma, amelybe az uralkodó kalifa nevét is belefoglalják s ezt csak dsámiba lehet végezni, a mecsetben nem - betoldás tőlem S. I.), a többiek azonban csak mecsetek. Van kétezer keramit tetejű alacsonyabb-magasabb tágas palotája. Piri pasa palotája írem kertjéhez hasonló. Egy hétig időztünk itt és kedvünkre kibeszélgettük magunkat. E városnak folyóvizei nincsenek, mindnyájan kutakból isznak. Gazdag város ez. Egy adag lóabrakot 1 akcseért, 1 bárányt 10 akcseért, 1 kocsi tököt és dinnyét öt pénzért lehet venni. Ezt a helyet nem Magyarországhoz, hanem Bácska és Láska vilajetekhez számítják. Lakosai oláhok és bogdánok. Van két medre- szeje, két kolostora, hat elemi iskolája, két fogadója és egy fürdője. Előkelői között a legelső Piri pasa, akinek vendéglátó kegyessége szegénynek és gazdagnak, öregnek és és ifjúnak mindig nyitva áll. A város lakosai kereskedők s valamennyien a határszéleik ruhája szerint öltözködnek és nagyon illedelmesen járnak. A város jövedelme az egri katonaság tulajdona...” A Cselebi említette medreszek és kolostorok mind az iszlám vallás szolgálatában állottak. Ez az 1666-ból származó irat Zombor lakosai között magyarokat nem 47
