Bárth János (szerk.): Dunáninnen-Tiszáninnen - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 7. (Kecskemét, 1995)
Udvari István: Bács-szeréni ruszinok
Szerb Krajina Köztársaság szervei középkori kegyetlenséggel kiköltöztették és helyükre szerbeket telepítettek. A vukovári, a petrovci, a miklusevci görögkatolikus templomok súlyosan megrongálódtak; az íratlan háborús törvények által igazgatott vidékről menekülésre késztették a ruszinok papjait is. Független rádióadók szerint, a több mint 700 éves, közel nyolcvanezer lakosú Vukovár a földdel vált egyenlővé. Vukovár szerb kézre kerülését követően a horvátországi ruszinok és ukránok folyóirata a Novo Dumka Zágrábban jelenik meg. A folyóirat utolsó négy száma ún. hadi szám. A kiadványokból elénk tárul a szerémségi és szlavóniai ruszinok által is lakott falvak pusztulása, melyet jól szemléltetnek az alábbi adatok: hat görög-katolikus templomot leromboltak, egy görög-katolikus papot megöltek, egyet súlyosan megsebesítettek, négy fiatal papot menekülésre kényszerítettek. 1992. március 31- én a Vukovár melletti Petrovci községből 115, május 18-án Miklusevciből 105 polgári személyt telepítettek ki erőszakosan. A harcok során és közvetlenül utána Vukováron’49, Petrovciban 12, Miklusevciban 6 ruszin, ill. ukrán pusztult el értelmetlenül. Az 1991-es vajdasági népszámlálás adatai szerint a Vajdaságban 17887 ruszin él, az 1980-ban megszámláltak 92,6 %-a. A vajdasági ukránok száma 1980-ban 5001, 1991-ben 2057, tehát az előző népszámláláskor összeírtaknak csak 41,1 %-a vallja magát ukrán nemzetiségűnek.5 Az elmúlt tíz évben viszont jelentősen nőtt a szer- bek és a crna-goraiak aránya. A ruszinok számára hátrányos folyamatokat tükröz a ruszin porták számának csökkenése és a lakosság elöregedése. Nem ismeretes, mit hoz a jövő a volt Jugoszlávia ruszinjai számára? Milyen lesz a ruszinok státusza az önálló Horvátországban s a viszonylagos önállóságtól is megfosztott Vajdaságban? Megőrizhetik-e eddigi nyelvi, kulturális, politikai vívmányai- Kat? Képesesk lesznek-e fenntartani lapjaikat, iskoláikat? Röviden el szeretném mondani véleményemet a bács-szerémi ruszinok nevei magyar elemeinek eredetéről. A magyar eredetű családnevek és családnévi funkciójú ragadványnevek jelentős arányára a bács-szerémi ruszinok körében szinte minden kutató felfigyel. A magyar szakirodalomban foglalkozik a témával Bárth János is, aki Bácskeresztúr betelepülését vármegyei összeírások tükrében mutatja be.6 A magyar eredetű neveket illetően így fogalmaz: az összeírások „szembetűnő sajátossága a magyar hangzású családnevek és a magyar becenevek sokasága. Mindebből messzemenő következtetést nem vonhatunk le, de a névhasználat gyakorlata némi figyelmet mégis érdemel. Vajdasági kutatók körében élnek olyan vélekedések, hogy ez a jelenség a korabeli magyar összeírók műve, a magyar nevek mögött ruszinok húzódnak meg. Kérdés persze, hogy valóban magyar volt-e az összeíró biztos? A XVIII. századi Bácskában ez egyáltalán nem törvényszerű... Valószínű, hogy 1750 és 1755 között Keresztárra a ruszinokkal együtt magyar telepesek is érkeztek. Ennek különösebb akadálya nem lehetett, mivel Észak-kelet Magyarországon ekkortájt már éltek magyar nyelvű'görögkatolikusok is.” A rendelkezésre álló források alapján nem dönthető el, hogy a magyar nevet viselő keresztúri újtelepesek magyarok voltak-e vagy sem? Az viszont biztosra vehető, hogy a keresztúri lakosok nem bácskai összeíróktól kapták magyar neveiket, hanem Borsod, Abaúj, Zemplén, s Szabolcs vármegyéből hozták, ahol migrációjuk során megfordultak. A bács-szerémi ruszinok irodalmi nyelvének és családnévanyagának hungariszti- kai vonatkozásait kutatva figyeltem fel arra, hogy a helynevekből alkotott magyar és szláv (ruszin) képzésmóddal létrejött ruszin családnevek között a Borsod, Zemplén, Abaúj megyei elszármazásra utaló nevek mellett lényegében csak olya119
