Fehér Zoltán - Fehér Anikó: Bátya népzenéje - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 6. (Kecskemét, 1993)
A bátyai nép zenei élete - Hangszeres zene
lakodalomban. „Hát osztán elkezdtek ottan dalolni egyik is, másik is. Egyszer ősz tán fölállt a róka, hogy hát:- Kedves vendégek - aszongya -, szabad neköm is egy nótát elmondani?- Ó persze, hogyne, szabad, csak mondjad el! Hát osztán elkezdett dalolni.”41 Nápszerűek voltak a kiéneklések, a hírversek, a gúnydalok. Kidalolták, ha a legényt nem engedték be a szülők a lányhoz. A szállások között álló szilvaörző gunyhók nemcsak a mesélésnek, de a dalolásnak is színhelyei voltak. „Szilvát szoktunk őrizni, és a Tamaskó dedónak vót ott nagy- nagy szilvása Szálláson. És bennünket, gyerekeket mindig oda maga köré vett, és elbeszélgetett velünk az én nagyapám Perity Pávó dedó, és akkor azok mindig dalolász- tak. Mág a Bartók-dalokból is. Sokszor, mikor hallom, eszembe jutnak, azokat is mindig dúdolták.” Szokás volt a dalokat füzetekbe leírni. Argat Péter a 20-as években a börtönben teleírt egy vaskos könyvet mű- és népdalokkal, valamennyit magyar nyelven. A Ká- namennyegző és más egyházi dalok az apokrif imádságokkal együtt szín tán írásban terjedtek. Az imakönyvekbe fűzték be őket. Balogh Dánielné dalosfüzetét őrzöm. Ez csupán magyar dalt tartalmaz. Gyűjteményünk dalainak nagy része magyar szövegű. Körülbelül egyharmaduk rác szövegű, ám ezek dallama sokszor szintén magyar népdal vagy népies műdal. Akadnak olyan dalok is, amelyek egyik versszaka magyarul, másik rácul, sőt akár egyetlen versszakban jelen van a kétnyelvűség. A gyűjtemény dalainak nagy része új stílusú népdal. Jelentős számban van azonban jelen a régi stílus is. Ez azzal a néprajzi törvényszerűséggel magyarázható, hogy a nemzetiségek fáziskéséssel követik a magyarság kultúrájának alakulását. Vannak olyan dalok, amelyre már mint csak szövegre emlékeznek. Pl. Csőri kanász, mit főztél? Tüdőt káposztával..., vagy: őrmester és a kapitány összevesztek a p...án. Néha a dalok szövegtöredékeit szólásként használják. Pl. Szegény vagyok, más tarlójából élek; Sem jó szabó szabta, sem jó varró varrta. Szólásokban is előfordulnak a zenével kapcsolatos fogalmak. Dugacka ko sentivanska pesma. - mondják, de nem ismerünk bátyai szentivánnapi éneket. A hangszeres zene is megtalálható ezekben: Las nőj vragu u ritu svirat, kad ima pardaju; Trebam vragu za bubnja; Fújd föl dudának. Hangszeres zene A bátyai családnevek közül néhány az ősök zenével való kapcsolatára utal. Ilyen a már 1703-ban feljegyzett Hegedűs (Hegedűs, Egedus). Az egyik Szabó família Dudás ragadványnevéről az utódok úgy tudják, hogy nagyapjuk dudán tudott játszani. Érdekes, hogy e hangszernek magyar, s nem délszláv neve őrződött meg. Talán hangszernevét őrzi a Ban dara ragadványnév is. Az 1960-as években még akadt a faluban néhány citera. Harangozó István pl. maga készítette el hangszerét ládadeszkából, acél- és vasdrótokból. Még kottát is rakott rá. A húrokat ujjaival szorította le. Hangszer játékát gyakran énekkel is kísérte. Családja 12
