Kőhegyi Muhály - Lengyel András (szerk.): Móra Ferenc családi levelezése - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 3. (Kecskemét, 1987)
A levelek
Tintával írott autográf. MFM ír. Gyűjt. Bercitől: Pongrácz Alberttól. — elismeréssel szól a készülő lakásról: vö. az 1926. jún. 21-i levelet. — átadhassátok Svábhont, azon kedves bátyádnak, kinek neve Manó: nehezen „lefordítható” utalás. Valószínű értelme: elviszi a Manó a régi, svábbogaras lakást. — Ama-estét: Júl. 26-át, Móra Panka neve- napját. — Nem maradhatok itt tovább: Móra jún. 26-tól, esetleg jún. 27-től júl. 26-ig Balatonbogláron nyaralt, Szentiványi Róbert (1880 — 1961) Árpád utcai házában. Vö. Lengyel András: A szegedi Egyetemi Könyvtár Móra-kéziratai. Szeged, 1976. 49—53. — Buday Árpád szegedi e. tanár jogászfia: Buday György (sz. 1907) fametszőművész, ekkor pályáját kezdő grafikus; később ő lett a Szegedi Fiatalok mozgalmának vezetője. Móra ekkor rendszeresen együtt volt velük: Buday Árpád (1879 — 1937) régészprofesszorral, feleségével, György és Kálmán nevű fiaival s Margit lányával. A szegedi múzeum Buday György-kiállításán van egy fénykép, amely Mórát a Buday-család társaságában mutatja. — csak egyesével küldöm a Világnak: Móra tolla itt hibázott, a Világ ekkor már nem létezett, Móra a Világ utódjának, a Magyar Hírlapnak dolgozott. A küldött cikkek adatait regisztrálja Vajda László bibliográfiája: Móra Ferenc írásai. Szeged, 1970. 62—63. — Balázsnál: Balázs Jenő szabónál (Széchenyi tér 2.). — elsején megint elmegyek valamerre: augusztusban Móra Nagyváradon, Kolozsvárott járt. — Müller: nem tudjuk azonosítani. — Mauthnerné: valószínűleg Mautner Manó pesti könyv- kereskedő özvegye. — Éantosnál megjelenendő könyveinkre: Mórának 1927-ben 6 kötete jelent meg Lantos Adolf kiadásában: a Véreim, Nádihegedu, Sokféle, Beszélgetés a ferde toronnyal s az Ének a búzamezőkről 2 kötete; ez volt az ún. dohánybarna sorozat. — Pitvarosra menni ásatni: az ötlet megvalósult. Móra Ory Béla pitvarosi jegyző értesítésére 1926 augusztusában több napot Pitvaroson töltött, egy kora bronzkori temetőt tárt fel. (Ásatási napok: aug. 2., 3., 4., 5., 7., 10., 12., 13., 14., 27., 28., 31.) Kürti Béla szíves közlése. Vö. még: Magyar László: Móra Ferenc a korai bronzkorból való temetőre bukkant a pitvarosi határban. Délmagyarország, 1926. szept. 8., M. L.: Négyezer éves emberek, sírok, csontok, edények és ékszerek között. Pesti Hírlap, 1926. szept. 7. — hová címezzem ezután Írandó kártyáimat: talán ez is azt sejteti, hogy nem 1922-ben — mint Péter László állítja —, hanem ekkor, 1926-ban változtattak lakást. — Tormay Szpszillyben: Tormay Cécile (1876—1937) írónő, irodalmi életünk akadémikus-konzervatív vonulatának egyik reprezentatív személyisége, kommersz regények szerzője, a Napkelet c. folyóirat alapító-szerkesztője. Hogy milyen kapcsolatban állt Mórával, nem tudjuk. — Gulácsy Irént egész bátran üsd pofon: Gulácsy Irén (1894—1945) Nagyváradon élő írónő, történelmi regények szerzője. Bizalmas kapcsolat fűzte Mórához. Móra rá vonatkozó megjegyzése alighanem csak Móráné megnyugtatását célozta, ti. írónk ekkor is hozzá készült Nagyváradra, s augusztusban el is jutott oda. 334
