Kőhegyi Muhály - Lengyel András (szerk.): Móra Ferenc családi levelezése - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 3. (Kecskemét, 1987)
A levelek
1909 129 MF — Móra Ferenciének, Szeged, 1909. július 9. Kedves leikeim! Ma reggel vett leveletek (t. i. Pankát is odaértem) nemcsak kedves, hanem bölcs dolog is volt. Roppant sokat beszéltél ugyanis nekem a fehér cipőkről, de azt egyszer se mondtad meg, hogy fél-, vagy bosszú cipők legyenek-e. Ma reggel már ki is alkudtam Krausznál a Weisz által ismert és nekem is elárult numerázás segítségével a félcipőket, páronként 5 koronájával, a mikor eszembe jutott, hogy hátha nem is ilyen kivántatódik. Rögtön szaladtam be a hivatalba s küldtem Istvántól a sürgönyt hozzád e nevezetes ügyben. Szerencse, még pedig 33, sőt 66 krajcárra] fölérő, hogy András meg épen akkor hozta a leveledet. így azonban a cipőküldés haladékot szenved s a holmi csak talán vasárnap fog odaérni. Remélem, az én küldeményem a gyerekek számára odaér idejében: fele a Putyué, fele természetesen a Pankáé. Örülnék, ha örülnének neki s ha Tivadar barátunk úgy intézné a sort, hogy a játékok már a holnapi nevezetes uzsonnán ott lennének. No most már, ha benne vagyok, a többi apió-cseprő házi ügyekről is beszámolok. A biztosítást már ma kifizettem. Nincs értelme, hogy é í őrizgessem a fiókomban az Adria pénzét. Weisznétől hallom, hogy a bolti könyvetek, mint ő Jolántól értesült, a vasárnapi nagy rumliban elhányódott valamerre. Kocsishoz tehát beszóltam, hogy a te nevedben senkinek semmit ne hitelezzen, nehogy valami visszaélés történjék. A házat rendben találtam. Csak épen annyi hiba volt, hogy elmenet a két benaftali- nozott szobának az ajtaját nyitva hagytuk s így olyan múzeum-szag volt az én lakosztályomban is, hogy nem igen bírtam aludni a bűztől. Legalább ezt kell gondolnom, mert kis párna most már volt a fejem alatt. Mindazáltal ismert nagy lelki erőmmel leküzdvén az undort, még 20 fillér áru benzint hozattam s ma sajátkezűleg végeztem ezt a gonosz munkát. Különben az egész reggel takarításban és pakkolódzásban telt el, iró asztalon, szekrényekben, hol. Igyekszem az odvamat minél türhetőbbé tenni. 229