Kőhegyi Muhály - Lengyel András (szerk.): Móra Ferenc családi levelezése - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 3. (Kecskemét, 1987)
A levelek
kedvéért mentünk mi is, t. i. pesti vendégek voltak, felolvasásra jöttek a Dugonicsba : Lipcsey Adám, híres költő és gyalázatos kormánypárti képviselő; Kemechey Jenő, szinte hires poéta; Vetési László miniszteri titkár. Azonkívül ott voltak: az a híres Tömörkény, a ki kollégám a Naplónál, Bállá törvényszéki bíró és író, Szabó Endre, öreg magyar poéta Pestrül, a Kisfaludi-társaság tagja, Beck rendőrkapitány, Faragó főorvos stb, összesen tizenketten. A költség azután közösen vettetett ki, valami 18 forint, a mitől én fáztam is, mert hiszen én bort nem ittam, csuszát se ettem. Hanem azért előszurkoltam a rám eső rátát, de Békefi nem hagyott fizetni, ő fizetett helyettem. Ma délben meg Kass bácsi, a vendéglős adott öt fogásos ebédet a szerkesztőségnek és a pesti vendégeknek. Volt malaga, datolya, befőtt, minden fene. Hanem én már nem jól éreztem magam, nyugtalanított a félben maradt levél, azért három órakor megszöktem, megirtam a tárcát s most, ha isten segít, majd a levelet is befejezem már. Hanem előbb még váltsunk szót, lelkem. Megnyugodtál-e már, hogy ennek így kell lenni a jövőnk érdekében? Sajnos, csütörtökre nem mehetek haza, mert még a jegyem megkapom, belekerül 10 nap. Mivel azonban a fekete ruhám addig tönkre megy, nagyon kérlek, édes mindenem, mondjátok meg Ipacsnak, siessen a ruhával, ő pakkolja be és ti küldjétek el, ha lehet, csütörtökre. Tégy be egyúttal egy hamutartót és egy arcképedet. Ha mama az otthonlevő mancsettáim ki bírná vasaltatni addig, az is nagyon jó lenne. Most pedig isten megáldjon mindnyájatokat, édes szerelmem, terád is viseljen gondot, bár az én szeretetem úgyis éjjel-nappal ott lebeg a te áldott szép fejed körül, írj sokat, sokat. Addig is, legközelebbi levelemig is, viszontlátásig is igaz szerelemmel ölel, csókol a te mindig régi Ferkód Szeged, 1902. május 4. Gyulának is most írok! Tintával írott autográf. MFM ír. Gyűjt. a Dugonits-társaság: Szeged 1892 és 1948 közt működött irodalmi társasága; üléseit a városháza ún. közgyűlési termében tartotta. — a holnapi lapba: Móra itt még nem szokta meg a lapkiadás ritmusát, ti. hétfőn nem jelent meg a Szegedi Napló tárcája; írása A Dugonics-Társaság vasárnapja címmel a máj. 6-ai, keddi számban jelent meg. — apprehensio: neheztelés. — nem töltöttem több időt veletek: Móra hivatalosan máj. 1-jén lett a Szegedi Napló munkatársa, de mint e leveléből is kitetszik a máj.l-jét és 2-át még bizonyosan otthon, Félegyházán töltötte, s csak máj. 3-án érkezett meg Szegedre. Valószínű tehát, hogy (ellentétben Vajda László föltételezésével) a Szegedi Napló máj. 3-ai, A tek. Tanácsból c. cikket nem ő írta. De az is valószínű, hogy április második felében valamikor már járt Szegeden, s talán próbaírást is végzett. — Édes anyámnak: itt valóban Móra Mártonnéról van szó. — Kávécskács- kácska: így! — pénteken, vagy csütörtökön: máj. 2-án vagy 1-jén. —Békefi: Békefi Antal (1859—1907), író, a Szegedi Napló felelős szerkesztője s tényleges irányítója; nagy újságíró-nevelő. — éjjeli inspekció: éjjeli ügyelet (az éjjeli szó olvasata egyébként bizonytalan; lehet, hogy Móra éjfeli-1 írt). — a Zsiga lába: nem tudjuk, kiről van szó; talán Walleshausen Zsigmondról. — te-tu-pajtások: bizalmas, tegeződő barátok. — Kulinyival: Kulinyi Zsigmond (1854—1905) újságíró, történész, iparkamarai titkár, a Szegedi Napló főszerkesztője, a lapnak kezdettől munkatársa. — még a-óta nem beszéltem: valószínűleg 203
