Kőhegyi Muhály - Lengyel András (szerk.): Móra Ferenc családi levelezése - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 3. (Kecskemét, 1987)
A levelek
vagy a konyhán. Ugy-e úgy lesz?) Gondolom, te is szívesen veszel még ötös szivarokat is, csak menjek már haza. A pakkért, a mit Gyula hozott, csókold meg édes anyánkat helyettem. Tata írta, hogy szegény mama még most se egészen rendes egészségű, azért csudáltam nagyon, hogy rétes készítéssel fáradt. A húst még akkor mindjárt megettem, este. Mert az étvágyam már most, istennek hála, rendben van, csak az ennivaló hibázik már most. No de majdcsak leőrlődik már ez a félesztendő, hiszen csak egy pár hónap van már belőle hátra. Azután pedig, ha az isten szeret bennünket, nem sok idő múlva ketten mondjuk már az esteli, meg a reggeli imádságot . . . Hallom Gyulátul, hogy Sort nagyon igyekszel rávenni a katonaszabaditás bűnire. Énnekem pedig olyan előérzetem van, hogy én okvetetlenül katona leszek, még pedig közös és kivisznek valahova Grácba, vagy Tirolba. Mit szólnál ahhoz. Te, Ilona, a múltkor, mikor Bartók Lajos itt volt fölolvasni, észrevettem, hogy rémitő borvirágos az orra, azóta két másik poétát is ilyennek találtam. Úgy látszik, ez közös poéta-sors. Szeretsz-e te engem, ha majd én is olyan hires leszek, osztán az én orrom is olyan vörös lesz? De elég is lesz a fecsegésből. Rémitő sok a munkám, mióta társszerkesztem az Egyetemi Lapokat. A legközelebbi számában, — gondolom, pénteken kapod meg, a szerkesztői üzenetekben lesz egy verse. Maga a szerkesztő pedig, ha az isten segíti, szombaton este téged halálra ölel. Addig mindenkit szívesen köszöntve, téged százszor, ezerszer ölel, csókol: Ferkód Budapest, 1900. marcz. 5. Tintával írott autográf, az Egyetemi Kör levélpapírján. MFM ír. Gyűjt. késtem: pénteken, március 2-án kellett volna írnia, hogy menyasszonya még szombaton megkapja. — Gyula: Walleshausen Gyula. — Sor dr.: Dr. Sor Ferenc Félegyháza városi tisztiorvosa volt; a IV. tizedi Iskola utca 1566. alatt lakott. - a Menyasszonyomnak c^irnü verset: lásd a február 10-ei és febr. 19-ei levelet; a versnek e címen nyomtatásban megjelent változatát a Móra-kutatás nem ismeri. — ott maradt a szavaidnál: febr. 19-én, az Egyetemi Kör ,tea-estélyén’szavalták el a verset. Vö. a febr. 19-ei levéllel. — Mutterkám: özv. Kanizsai Nagy Ferencné. — A.lmási: valószínűleg Almássy Nándor. — Móra bácsi: Móra Márton. — Pista: Móra István. — szombaton este: március 3-án. — Dobók Tercsi: Dobák Ferenc, aki a helyi Függetlenségi 48-as Párt Intéző Bizottságának is tagja volt, kérhette föl Mórát a szereplésre. — csütörtökön: márc. 1-jén. — Pata: Móra Márton. — szegény mama: Móra Mártonná.-—■ Sort nagyon igyekszel rávenni a katonaszabaditás bűnire: Sor dr. mint várositiszti orvos volt a sorozó orvos, ő menthette volna föl Mórát valami betegségre hivatkozva. — katona leszek, még pedig közös: a dualizmus éveiben kétféle magyar hadsereg volt, a tulajdonképpeni magyar, s az osztrákokat, cseheket, magyarokat stb. is egybetartó ún. közös hadsereg. — mikor Bartók Lajos itt volt fölolvasni: Bartók Lajos (1851—1902) költő, drámaíró, a Bolond Istók és a Magyarság szerkesztője; fölolvasása időpontjáról és körülményeiről nem tudunk. — mióta társszerkesztem az Egyetemi Lapokat: Vö. a febr. 19-ei levéllel. — pénteken kapod meg: nász. 9-én. 174
