Hála József - Romsics Imre (szerk.): A kalocsai polihisztor. Tóth Mike emlékkönyv. Tanulmányok - Kalocsai múzeumi értekezések 11. (Kalocsa, 2009)
Szakáll Sándor: Tóth Mike főműve: a "Magyarország ásványai"
Szakáll Sándor A források kritikája a könyvben Minden ilyen nagy, teljességre törekvő monográfia összeállítása során szembekerül a szerző azzal, hogy az adatok mennyiben felelnek meg a valóságnak. Hiszen számos információ hiányos leírások vagy abszolút adatok nélkül került bizonyos cikkekbe vagy kötetekbe. Még kényesebb a helyzet, ha csak gyűjteményi adatot épít be, hiszen nem tudhatta, hogy milyen vizsgálatok alapján kapott nevet a kiállított példány. így volt ezzel Tóth Mike is, a teljességre törekvés szellemében szeretett volna minden létező irodalmi és gyűjteményi adatot beépíteni művébe. Mégsem mondható, hogy ezt minden esetben kritika nélkül tette, hiszen szövegei és különösen lábjegyzetei ennek ellentmondanak. Nézzünk néhány jellemző példát arra, amikor egy kiállításban látott példány lelőhelyében kételkedik. Azurit Besztercebányáról: lehetséges, hogy e név gyakran csak azért szerepel, hogy vidékén vannak a tulajdonképeni termőhelyek pl. Ohegy, Úrvölgy stb.” Kuprit Rozsnyó és Betlér között: „Ha valóban Szulova hegyen van, akkor termőhelyül a legközelebbi falu, t.i. Oláhpataka volna inkább nevezendő.’’' Hemimorfit Körmöcről: ,J londoni Mus. of pract. Geology gyűjteményének egyik ásványpéldánya alatt a szavak állnak: White Calamine. Kremnitz, Hungary. Máshol azonban sehol nem vettem észre annak jelét, hogy az ásvány Körmöczön előfordulna.” Higany Felsőbányáról: felsőbányáról nekem különben ismeretlen a Higany, mégis a British Museum egyik példánya alatt ott áll: Mercury, F.bánya." Hömesit Rézbányáról: „Már hogy nem ez-e az, melyet csiklovai eredetűnek vélnek, nem tudom; talán bizonyosakká lettek, hogy nem csiklovai. Ez lehető, de amennyire emlékszem, sem Peters, sem Posepny nem említi, midőn a rézbányái ásványokról tárgyalnak." Kassziterit Borostyánkőről: „Gigler József [...] gyűjteményében kassziteritet is említ, mint a mely magnetittel együtt Borostyánkőn találtatott volna." Bieberit Úrvölgyről: „Azelőtt valami ásvány alatt a Bpt. nemz. múzeumban az volt írva, hogy 1 bieberit Úrvölgy. Nem valószínű, hogy ott fordult elő." Azt azonban el kell ismernünk, hogy az írott forrásokkal valóban nem volt ennyire kritikus. Tapasztalataink szerint különösen ACKNER (1855) művének adatait nem kezelte kellő kritikával. A lehetőség szerinti tisztánlátás érdekében összeállítottuk a kötetben található bizonytalan fajok listáját (I. táblázat). Ez a fölsorolás, miként KOCH (1884-85) tette Erdély ásványaira, a teljesen hiányos (legtöbbször mindennemű adatok nélküli) leírásokat, illetve a gyűjteményi példányok hiányát veszi alapul. Ezek között természetesen vannak olyanok, melyek paragenetikai szempontból jelen lehettek az említett lelőhelyen, de a fenti okok miatt jelenlétüknek nincsenek valós bizonyítékai. Másrészről viszont vannak a listában olyan fajok is, melyek jelenléte a lelőhely(ek) földtani viszonyai mellett szinte kizárt. Érdemes megemlíteni, hogy Krenner József - korának egyik legnagyobb mineralógusa - is készített egy listát, amely a Magyarországról korábban említett, de szerinte nem létező fajokat sorolta föl, ezek mind megtalálhatók az általunk is bizonytalannak tartott fajok táblázatában (PAPP 2002). 86
