Hála József - Romsics Imre (szerk.): A kalocsai polihisztor. Tóth Mike emlékkönyv. Tanulmányok - Kalocsai múzeumi értekezések 11. (Kalocsa, 2009)

Romsics Imre: "Az igazság felismerése az ember szellemének kenyere, és életének fűszere." Tóth Mike és a természettudományos ismeretterjesztés

Az igazság felismerése az ember szellemének kenyere, és életének fűszere'

1. Spanyolország természeti környezete

„Mindenekelőtt, kedves olvasó, jegyezd meg magadnak, hogy a vidékek szépsége miatt egy lépést se tégy Spanyolország felé; és ha már kénytelen vagy abba az áldatlan országba menni, akkor tedd április vagy október körül; máskor nemcsak az emberek, nemcsak a sivár vidékek, vagy az állami intézmények és társadalmi viszonyok kínoznak meg, hanem az időjárás is. Mert, kérem, júliusban és augusztusban 37-41 °C mellett akár vizes pokrócban, akár tüllben járjon az ember, egyaránt kínos. Kínos a szabadban, a szobában, sőt még a pincében is.”42 Más: „Múrciá-t «ei reino serenissimo» a legderültebb országnak nevezik, de joggal kiaszott vidéknek nevezhetnők, mert előfordulnak évek, melyekben fölötte kevés az eső, vagy épen semmi. Jóformán csak őszkor és télen esik; közönséges mennyiség 362 mm. Nyáron nem gyér a sorvasztó »Colina« porköd. Tessék már most képzelni, milyen a növényzet.”43 44 Más: ,jSevilla különben a sokat magasztalt Andalúziának most 150 ezer lakosságú fővárosa. Környékén már jó távol felötlők az agáve virágtörzseinek óriási nagysága, majdnem mint nálunk a táviró-oszlopok nyúlnak fel mindenfelé az árkok és mesdgyék szélén, s az egyes birtokok határvonalain a húsos levelű, szúrós tövisű, át nem hatolható sövényzetet képező opunciákfM

2. A spanyol népélet

Vasárnap „...Barcelonában 11 és 1 óra közt zsúfolva van az árnyas körút s a francia pályaudvar mellett a város-kert. A város lakossága délután inkább a vidékre széled el; de jut azért a városi ivó- és kávéházaknak is közönség. Bámulatos, mily sokáig tud a spanyol elcsevegni egy pohár bornál, vagy egy csésze csokoládénál. - Ittott zene is van. Az utcákon végigsétálgatván, itt a férfiaknál bizony alig talál az ember valami spanyol ruhadarabot; a nőknél inkább: ezek ruházata nagyobbára szerény szabású és színű, többnyire fekete, a fején fekete csipkés kendő. A műveltebb férfiak ruhája olyan, mint mindenütt; az iparosok gombaalakú sapkát viselnek szemernyővel; a falusiak és szolgák akkurate olyanok, mint nálunk az élclapok a sváb Michelt szokták rajzolni: pantofli, strimpfli, térdigérő nadrág, és cipfelhaube; még a tartásuk is nagyobbára olyan. Itt mesévé törpül a híres grandezza. A vasárnapi sok sétáló között d.u. 4-kor tíz kecske is őgyelgett a Cella del comercio járdáin: mögöttük a pásztor, övéről lefuggő háromféle nagyságú mértékedénynyel. A haladásban a spanyolok annyira jutottak, hogy parasztnak is csak akkor hiszik, hogy tejet árul, ha saját szemeikkel látják a fejést. - Majd e, majd ama kapu alól ki is jött a gazdasszony, a pásztor nevén szólította a kecskét, amely elő is jött, és a pásztor leguggolva szépen meg is fejte. Festői jelenet fővárosi utcánl”45 Más: „A cigányok negyedére, ronda barlanglakásaikra nem voltam kíváncsi; e léha és ingyen élődő népség botránkoztató

42 TÓTH Mike 1910. 70.

43 TÓTH Mike 1910. 137.

44 TÓTH Mike 1910.184.

45 TÓTH Mike 1910. 88-89.

141