Hála József - Romsics Imre (szerk.): A kalocsai polihisztor. Tóth Mike emlékkönyv. Tanulmányok - Kalocsai múzeumi értekezések 11. (Kalocsa, 2009)
Romsics Imre: "Az igazság felismerése az ember szellemének kenyere, és életének fűszere." Tóth Mike és a természettudományos ismeretterjesztés
„Az igazság felismerése az ember szellemének kenyere, és életének fűszere” Budapestről Fiúméba utazott, ahonnan áthajózott Anconába, majd Lorato, Rimini, Faenza, Firenze, Pisa, Carrara, Genova, Monaco, Monte Carlo, Nizza, Marseille, Montpellier, Narbonne, Perpignon érintésével Port-Bonnál ért spanyol földre. Spanyolországi utazásának miértjét nem írta meg, mint ahogy megtette azt a két évtizeddel korábbi utazásánál, mégis azt sejthetjük, hogy ezen küldetése is váratlanul érte: „...csak úgy néha ábrándoztam arról, milyen kellemes és tanulságos lenne az, ha Firenzét, Genovát láthatnám; mégis csak szépek s érdekesek lehetnek ezek a nagyhírű városok! De azt már komolyan, nem is mertem gondolni, hogy e sajátságos szépségű és jellegű városokat valóban lássam,”38 Komolyan kell vennünk Tóth Mike ezen lelkesedését, hiszen utazásának végső célja ellenére meglátogatta az említett városok műépítményeit, s a spanyolországi könyv első 60 oldalán be is mutatta azokat. Ezen utazásának első szakaszában még ragaszkodott a közép-európai utazásnál megfogalmazott elveihez, így gunyorosan ostorozza magát és az olvasót az út egyik legszebb vidékéhez érve: „...S. Pier d’Arena-tól már a hírneves szépségű tengerparti vidék kezdődik. Meglehet, a kedves olvasó azt várja, hogy én is azonnal az elragadtatás mámorába essem, és a kékeszöld tenger fehér fodrait, a part szikláin megtörő bősz hullámait, a sziklák bizarr csoportozatait, a szakadékok partjaira merészen felragasztott kastélyokat, a pálma- és narancsligetekből kiemelkedő tündéries nyaralókat és pazarfényű vendéglőket, a felbukkanó szűk völgyek színárnyalatait, a falvak és házcsoportok regényes fekvését rajzoljam, pompás színekkel fessem, a nap sugaraival bearanyozzam, a rózsa, szegfű, és narancsvirág illatával elárasszam. De, kérem, én ábrándozom ugyan néha, azonban Európának legszebb vidékeit sokkal jobban ismerem, semhogy valami könynyen exoltált állapotba ejthetne,”39 Az út elején a táj szépsége még nem tudta kibillenteni a megszokott egyensúlyából, a tudatosan fölépített szabályrendszeréből. De volt valami az úton, volt valami, ami megállásra kényszerítette. De mi lehet az, ami egy hét évtizednyi megszokásban gyökerező céltudatosságot egy pillanat alatt meg tudott bontani? - „...Pisából Genova felé mentem. [...] Csak másfél óráig mentem tovább; mert hisz ki kellett szállnom Avenzában: Carrara márvány-bányáit nekem okvetetlenül látnom kellett. Avenzától Carrara oldalvást csak 13 perc vasúton. A magos, kopár mészhegység alatt, regényes fekvésű helység vagy 9000 lakossal bír, akik közül vagy 3000 a márvány kifejtésével, faragásával, fűrészelésével, és csiszolásával, meg szállításával foglalkozik. Már 24 év előtt figyelmeztettem a magyar nagy közönséget és az illető helységek birtokosait, hogy nálunk Csík megyében Szárhegyen és Vasláb határában hasonló ipartelepek lehetnének. Szárhegyen a hófehér márvány már a földfelületen is a legfinomabb feldolgozásra alkalmas. Vasiában hasonlóképen; ez utóbbi helyen gyönge rózsaszínű és fekete is van. Eddig mészégetésre, az utak kavicsozására, az istállók alapozására pazarolják. - A birtokosok a szállítás nehézségeivel mentegetődznek. E szempontból is valóban helyes kormányunk azon intézkedése, hogy a vasút Csík megyében végig haladva Szászrégenig is eljut. Evvel nemcsak hogy az idegen márvány-anyagra kiadott pénzünk jó része itthon 38 TÓTH Mike 1910.47. 39 TÓTH Mike 1910. 48M9. 139
