Hála József - Romsics Imre (szerk.): A kalocsai polihisztor. Tóth Mike emlékkönyv. Tanulmányok - Kalocsai múzeumi értekezések 11. (Kalocsa, 2009)
Romsics Imre: "Az igazság felismerése az ember szellemének kenyere, és életének fűszere." Tóth Mike és a természettudományos ismeretterjesztés
,Az igazság felismerése az ember szellemének kenyere, és életének fűszere” Az elmondottak után érdekesnek tűnik, hogy a Hírnök szerkesztőjeként, a Hírnök számára írt cikkeiben alig-alig jelentek meg a természeti leírások. Föltűnő, hogy a folyóirat szerkesztésének átvétele után 12 évvel jelent meg az első ilyen leírása, a Jézus sz. Szíve Tirolban című kicsiny cikkében: „Különös kis ország az a Tirol. Égbe meredő sziklahegyek, felül hóval, jéggel borítva, alul fenyves erdőkkel övezve; azután némi legelők, rétek, és a völgyekben vajmi kevés szántóföld. Nincs ott 24, 50, 100 holdas földmíves-gazda. És mégis az a nép iskolázott, művelt; az arányíagosan jól él, csinos ruhában jár; az víg, és megelégedett; az egész országban alig lát az ember annyi hivalkodó koldust, mint nálunk egyetlenegy alföldi városban. Isten áldása van Tirol népén vallásossága és istenfélelme miatt; és ha szegény is, a szivbeli béke, a megelégedés és megnyugvás kegyelmét bírjál’28 A természeti környezet leírása után itt is megjelenik a népélet, a néplélek leírása, értékelése. Persze nem lepődhetünk meg Tóth Mike érvén sem, miszerint mindezt Isten áldásának tartja. Talán nem tartozik szorosan vett témánkhoz, mégis szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy az 1890-es évek első évfolyamaiban a Hirnök rendszeresen közölte Menyhárt László és Czimmermann István Afrikából küldött leveleit, melyekben részletesen írtak az expedíció, majd a misszió természeti környezetéről, a társadalomról és a népéletről.29 Az 1891. évfolyam mellékleteként Menyhárt László Naplóját közölték 38 oldal terjedelemben, melyet a tengeren írt Afrikába utazásakor.30 31 Nem lehet véletlen, hogy Tóth Mike nekrológot írt az Afrikában elhunyt munkatársáról, aki korábban számtalan cikket, beszámolót írt e két folyóiratba, s később közölte a Zambezi melletti Boroméban található sírjának a rajzát is.3] Évente kétszer, a 12. és 1. számban is az olvasók figyelmébe ajánlja Tóth Mike a Mária-kertet, kérvén az előfizetők számának gyarapítását. Az 1899. évfolyam 12. számában a témánk szempontjából is érdekes összehasonlítást tett: ,Néhány év előtt a «Term.-tudományi Közlöny» felhívást küldött szét 3000 előfizetőjéhez, hogy kétszer annyi előfizetőt szeretne; s a következő évben 7000 lett az előfizető. Pedig nem mondhatnám, hogy épen elragadó olvasmányt nyújt, vagy hogy oly szükséges volna, mint lelkünk üdvösségének gondozása, hitbuzgóságunk ébrentartása,”32 A Természettudományi Közlöny kapcsán tett bírálatának elemzését talán másokra kellene hagynom. Azt azonban mindenképpen meg kell állapítanunk, hogy a természettudományok irányában olyannyira elkötelezett és alázatos Tóth Mike mindenek elé helyezte az emberi lélek gondozását, a lelki üdvösség megszerzését és megtartását. A Hirnök 1900. évi utolsó számában Búcsúzás a XIX. századtól címmel értekezett. Elemezte az elmúlt század történelmét, természettudományos fejlődését, egyházi ügyeit és Jézus Szent Szíve tiszteletének terjedését. A század történelmét „véresnek” és 28 Hirnök 1896. 351. 29 Lásd például: Hírnök 1892. 249-254.; 1894. 82-87, 173-174, 236-242.; Hirnök 1895. 294-296. E cikkhez fényképeket is mellékeltek (293., 297.); Hirnök 1898. 119-122. 30 Hozzákötve a Hirnök 1891. évi folyamához. 31 Hirnök 1898. 146-148.; Hirnök 1903. 353. 32 Mária-kerí 1899. 337. 135
