Hála József - Romsics Imre (szerk.): A kalocsai polihisztor. Tóth Mike emlékkönyv. Tanulmányok - Kalocsai múzeumi értekezések 11. (Kalocsa, 2009)
Romsics Imre: "Az igazság felismerése az ember szellemének kenyere, és életének fűszere." Tóth Mike és a természettudományos ismeretterjesztés
,Az igazság felismerése az ember szellemének kenyere, és életének fűszere' szellemidéző bohóságaira.”17 Tételesen cáfolja a búcsújárások ellen fölhozott érveket, rendszeresen védelmébe véve az egyház által kivizsgált csodatételeket.18 Az 1891. évfolyam decemberi számában, a sorozat befejező cikkében a csodák tudományos elfogadását igyekszik bizonygatni: „.. .nem szándékozunk a csodák lehetőségét bizonyítgatni [...] mert az oly világos, hogy még Littré híres tudós, a franczia tudományos akadémia tagja és szabadkőmíves is, épen fölvételének ünnepélyénél tartott beszédjében mondja, hogy «elvben semmi tudomány sem tagadja a csodákat», vagyis senki sem tagadja azok lehetőségét.”19 20 Nem lehet véletlen, hogy e cikket közvetlenül megelőzően - erre addig nem volt példa - egy csodatételről értekezett. Vagy mégsem csodatételről? A Mária-kegyhelyek bemutatásának mindegyikénél megjelent valamilyen csodás elem. Az Esőernyő által című írásában is csodáról beszél, de az mégis valami más. Egy spanyolországi zendülés történetét mutatja be az olvasónak, melyben a grófnő a „bőid. Szűz oltalmába" ajánlotta magát, s a halált választotta a megbecstelenítés helyett. A védekezésként kezébe kapott esernyővel ugrott ki az ablak párkányáról: „Л katonák rémülve felkiáltottak és az ablakhoz rohantak, hogy az udvar mélységében a grófnő összetört hulláját lássák. De a grófnőt az ernyő nemcsak a megbecstelenítéstől, hanem a haláltól is megóvta. Midőn ugyanis az ablakról leesett, a kezébe szorított régi ernyő felnyílott s ennek következtében a levegő ellenállása oly nagy volt, hogy a gyönge termetű grófnő csak lassan ereszkedett le és sértetlenül ért az udvar kövezetére; midőn a katonák az ablakon lepillantottak, a grófnő már a kastély kapuján át a szabadba menekült s a zendülőgarázdák ámulatukban tovább nem is üldözték.”20 A csoda, a csodálatos megvédésére segítségül hívta Tóth Mike a természettudományt. A vitathatatlan tényeket állította azok elé, akikről máshol kissé gunyorosan ezt írta: „A dühöngésre és haragra nem lehet felelni, hanem csak az ellenvetésekre és ellenokokra."21 Érthették ellenfelei a példázatot? Sosem fogjuk megtudni. Hiszen, abban az időben még nem volt oly elterjedt az ejtőernyő ismerete. Leonardo da Vinci ugyan már gondolkodott róla, de rendszeres használata csak a repülőgépek elterjedésével indult meg, s az első magyarországi ugrást csak 1920. november 7-én végezték.22 A Mária-kert 1892. évi október havi számában kezdte meg egy hosszas sorozat közlését Lurd, majd Lurd felé, végül Lurdból visszafelé címmel. Az első részben praktikus tanácsokat adott az érdeklődőknek, a különböző útvonaljavaslatok mellett olyan részletekre is kitérve, hogy hol érdemesebb beváltani a különböző valutanemeket. A második résztől kezdve az útba eső városok müépítményeit írta le, kiemelt figyelmet fordítva az egyházi építkezésekre. Az egyház iránti föltétien lojalitás és a vallásos buzgóság mellett rendszeresen kitér és felhívja a figyelmet - a megfogalmazott célok ellenére - az éppen bejárt vidék természeti értékeire. Például: „Bécsnek természet - és 17 Mária-kert 1891.365. 18 Mária-kert 1890. 242-244, 262-264, 362-364.; 1891.339-342, 364-365. 19 Mária-kert 1891.364. 20 Mária-kert 1891.363. 21 Mária-kert 1890.262. 22 Magyar nagylexikon 7. 1998. 141. 131
