Romsics Imre (szerk.): A másik ember. A Fiatal Néprajzkutatók III. konferenciájának előadásai. Kalocsa, 1993. november 15-19. - Kalocsai múzeumi értekezések 1. (Kalocsa, 1994)

Pállfy Zoltán: Egy "belehelyezkedési játszma" (módszertani) tanulságai

Kalocsa, 1993. november 15-19.

T.M. úgy cselekszik, mint akinek rólam, idegenről való tudása elégséges és megfelelő ahhoz, hogy világában - esetemben szó szerint is - „alkalmazzon”.

4. E1ŐZŐ nap ragyogó idő volt. Ez azért fontos, mert ilyenkor mindenki a határban van. T.M-et is csak azért találtuk otthon, mert - az alább (5. JEGYZET) említett okok miatt - nem abban a ritmusban végezte dolgait, mint a többiek. Mivel nem nagyon volt más mit tenni, leraktuk a csomagokat a házban, aztán kaptunk egy nagy pokrócot azzal, hogy ha útról jövünk, biztosan fáradtak vagyunk, pihenjünk le a kertben, s váijuk meg, amíg hazajön, mert most éppen valami szénáért kell mennie. Amikor estefelé hazajött, segítettem lerakni a szénát a szekérről. Szó került arról, hogy milyen nehéz ez meg az a munka, meg hogy neki még nehezebb, mert nincs, aki segítsen. Ekkor kérdezte meg, hogy volna-e kedvünk másnap elmenni vele a malomba búzát őrletni.

,Éppen jó hogy itt vannak, segédletnek. Aztán útközben lesz elég idő beszélgetni es.”

5. A „malom-nap” során töltőitek vázlatos ismertetése előtt alkalmazlak látszik néhány szót szólni T.M- ről magáról. Az özvegyasszony menyével és két unokájával él, fia a Moinesti-i olajkutaknál dolgozik, hetente csak két-három napot tölthet családjával. T.M.-re így nagyon sok munka jut a gazdaságban, olyan is, amit rendes körülmények között a család férfitagjai végeznek el. T.M. intenzív -bár nem a szokásosnak mondható módon exteriorizálódó- vallásos életet él. „Könyves asszony”, a Biblián kívül más vallásos tárgyú könyvei is vannak, s ezekből nem csak ő olvasgat, hanem családi körben ajánlgatja is őket. Egyike azoknak a faluban, akik -sokan persze nincsenek- minden búcsú-ba eljárnak, nem csak a közelebbiekbe, de a távolabbiakba is. T.M. tehát több szempontból is eltér az „átlagostól”. A maga módján egyéniség, megkülönböztetett státusa a malomnap során tapasztalt viszonyulásaiban is visszatükröződik Mint búcsúsasszony .predesztinált" a kulturális ,ptjáráhelyzetekben” való otthonosságra. Idegenben őt vezetik, neki kell bizonyos dolgokat megtudandó másokat megszólítania, rutinszerűen viselkedik tehát az idegen problematikával kapcsolatban idehaza is, ahol ezúttal ő a „vezető”.

6. „Hozzánk való viszonyulásai” - azaz ketten vagyunk jelen a helyzetsorban, társam Sata Kinga, harmadéves hallgató, Kolozsvár.

7. FeMínik, mennyire természetesnek veszi, hogy tesszük amit kell, akár helyette is. Ugyanakkor ezekben a „próbákban” bizonyos fokozatosság is felfedezhető, - a könnyebbtől haladunk a nehezebb felé. Ahogy a ránk bízott munkafázisok nehézsége emeli konkrét felelősségünket az adott helyzetben, úgy válik T.M. egyre nyitottabbá, s a kapcsolat bensőségesebbé. О is kérdez minket a mi világunk, egyáltalán „a világ” dolgai felől. Válaszainkra mintegy ráméri saját vüága egyensúlyosságát. A ,Jeepbe” esetleg nem illő dolgok újra meg újra életbe léptetik a világértelmezési-építési struktúrákat, melyek T.M kulturális viselkedéseit jellemzik.

8:Rekecxin - itt van egyébként a malom - nagyobb község Csíkfalvától kb. 10-12 km-re. Egyike azoknak a helységeknek, melyeket az 1991-es árvíz tönkretett.

9.A virágokról még csak annyit. Elmesélte, hogy mennyi szép virága van otthon, s azokat mind környékbeli vagy távolabb élő ismerős asszonyoktól (búcsúsasszonyoktól...?) kapta ajándékba, vagy valami másért cserébe. Számára tehát a virág kétszeresen is több, mint egyszerű dísznövény: Üzenethordozó, ismeretséghálójának látható térképe az ablakban és a kertben, a kapcsolattartás eszköze és tanúsága.

10 Természetes, hogy TM. tudásanyagának szervezettsége minden, csak éppen nem kérdőívszerű, netán kérdőív-válaszszerű. Mivel a dolgokat sajátos -akár transzcendentális természetűnek is mondható- egységben látja, nem sok relevánsnak mondhat ót tudok meg rejtettebb -, informális”- világáról, ha a saját -róla valótudásom szegmentáltsága által kínált - direklebb rákérdezési módot alkalmazva csak kizárólag az erre vagy arra vonatkozó ..adatok" ,.felgyűjtése" a célom. De még ha meg is tudok valami konkrétat és lényegesek mondhatót, a tágabb kontextus árnyaltabb ismerete nélkül úgy sem tudom helyénvalóan értelmezni azt. Az ,fidat' adatszerüsége tehát nagyon könnyen megkérdőjelezhető -itt persze főleg az informális tudásanyaggal kapcsolatosakra gondolok-, ha nincs mögötte az értelmezést lehetővé tevő kontextus.

23