Romsics Imre (szerk.): A másik ember. A Fiatal Néprajzkutatók III. konferenciájának előadásai. Kalocsa, 1993. november 15-19. - Kalocsai múzeumi értekezések 1. (Kalocsa, 1994)
Magyari Márta: Ellentétes értékrendek találkozása egy görög katolikus közösségben
Fiatal Néprajzkutatók 111. Konferenciája virrasztottak, imádkoztak mellette. Az új lelkész a gipsz szobor elhelyezését, valamint az oltáriszentség kihelyezését mellőzni kívánta, de ez a hívek ellenállásába ütközött. Végül az idei nagypénteken kompromisszumos megoldást találtak A szobor is elhelyezésre került a szentsírban, de a lelkész a plastyenyicával letakarta, s sor került az oltáriszentség kitételére is. Az esethez fűződő magyarázatokból, érvelésből kiviláglik, hogy a két fél eltérő szempontok alapján ítéli meg a kérdést A lelkész teológiai, egyháztörténeti tudására támaszkodva tudatosan igyekszik kigyomlálni a szertartások közül a római katolikus egyház erőteljes hatását mutatókat. Teljes joggal ilyennek ítéli a szentsírt, a szobrot8, az oltáriszentség kitételét és a szentségimádást is. A hívek megítélésében pedig nem döntő szempont, hogy az adott szokás vagy tárgy milyen eredetű, nem mérlegelik mennyire görög és mennyire latin, csak azt tekintik, hogy régtől fogva ismerik, ameddig az egyéni emlékezet vissza tud tekinteni létezett, közvetlen elődeiknek is van hozzá köze. „Szép az a szobor, az őseink adták rá össze a pénzt, amióta az eszemet tudom, az úgy van, hát mi ahho ragaszkodunk.”9 Az oltáriszentség kitétele körüli vitában is megnyilatkozik a két fél eltérő felfogása. A lelkész a templomi virrasztás tényét és az őrt álló fiúk jelenlétét elfogadta, de a szentségkitételt mellőzni kívánta, a hívek felfogása szerint pedig a virrasztásnak és az őrségnek úgy nincs is értelme, ha az oltáriszentség nincs kitéve.10 Az új lelkész és a görög katolikus hivők közötti felfogásbeli különbség, értékrendbeli eltérés az ismertetett konkrét példákon keresztül nyilatkozik meg. Ezekről általánosságban elmondható, hogy a lelkész oldaláról átfogó ismereteken alapuló tudatos ítéletről, választásról van szó minden esetben, a hívők oldaláról pedig a reagálások nem tudatos mérlegelés eredményei, nem rendszeres tudásra alapulnak, fő jellemzőjük az érzelmi viszonyulás és a megszokottságra, régiségre való hivatkozás Sajátos paradox képet mutat, ha a két fél érvelését, a lejegyzett szövegeket egymás mellé állítjuk, mert mindkettő a régiséggel érvel saját igaza mellett. Csakhogy a visszatekintés idő intervalluma nagyon különböző. A hívők esetében ez viszonylag rövid, az egyéni emberi emlékezet, legfeljebb a családi emlékezet a határa, a lelkész esetében pedig jóval hosszabb, hiszen történeti tájékozottsága révén az évszázadokkal korábbi, unió előtti hagyományokról, szokásokról is lehetnek ismeretei JEGYZETEK l .Az Árpád-kori keleti szertaitású kereszténység és a mai görög katolikus egyház kontinuitása nem igazolható. l.Az uniós folyamatok egymástól függetlenül, különböző körülmények között indultak meg és játszódtak le. Maga az unió azonban mindenütt a Basel-Ferrara-Firenzei XVII. Egyetemes Zsinaton 1439. július 6-án elfogadott elvek alapján jött létre. Lásd: Pirigyi 1990. 87. 3. Pirigyi István idézi könyvében. Pirigyi 1990. 164. /П. kötet/ 4. Egyikőjükről például tudják, hogy a faluban élő római katolikusoknak ő tanította meg a húsvéti passiót 5 , A görögök nem temetnek feketébe, na én most ezt visszavezettem, hogy vörösben temetek és érdekes, hogy nem szóltak, elfogadták.” /Mező György görög katolikus lelkész/ 102
