Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - Petkes Zsolt: Árpád-kori temető a tételhegyi Templomdombon
PETKES ZSOLT: ÁRPÁD-KORI TEMETŐ A TÉTELHEGYI TEMPLOMDOMBON Petkes Zsolt Árpád-kori temető a tételhegyi Templomdombon Bevezetés A 2005-ben induló Castrum Tetei Program1 keretei között 2006 nyarán, az előzetes lelőhelyfelderítés adataira alapozva az alföld síkjából 17 méter magasan kiemelkedő hegy ÉNy-i oldalán egy 275 méter hosszú, négy méter széles É-ÉNy-D-DK-i irányú kutatóárokkal kezdték meg a terület tervszerű régészeti kutatását.2 A feltárás elsődleges helyének kijelölését több szempont is befolyásolta: a légi felvételek tanúsága szerint a hegy ezen szegletén egy nagyméretű, ovális alakú földvár volt megfigyelhető, melynek pontosan a közepén egy épület, feltételezhetően egy templom körvonalai rajzolódtak ki. A felvételeken az épület körül látható, kisméretű ovális árok tovább erősítette az épület templomként való azonosítását.3 A 2006 tavaszán indított szisztematikus terepbejárások alátámasztották a korábban tapasztaltakat, a felvételekről azonosított jelenségek létét a felszínen intenzíven jelentkező leletanyag megerősítette, a templom helyét pedig jelentős mennyiségű építési törmelék, kő- és tetőcserépdarabok jelezték.4 A kutatás ezen helyen való megkezdése mellett szólt továbbá az, hogy az 1907-ben Solton előkerült honfoglalás kori hajfonatkorong5 a beszolgáltató elmondása szerint a tárgyakat a Soltot Fülöpszállással összekötő út mellett, a Tételhegyen találta szántás közben. Ezen út nyomvonalát az 1930-as években áthelyezték a hegytől É-ra, az út tükörfelületét beszántották, azonban a korábbi út vonalvezetése a légi felvételeken továbbra is jól észlelhető volt. Az út a hegy Ny-i oldalán kapaszkodott fel és Ny-K-i irányba haladt keresztül a hegyen, érintve az ovális alakú földvár DNy-i oldalát. (1. kép) A hegy ÉNy-i oldalán megfigyelt, a megtelepülésre utaló intenzív nyomok és az út közelsége feltételesen felvetették annak a lehetőségét, hogy a honfoglalás kori temető is ezen a területen lokalizálható. A kutatóárok kijelölésénél a legfontosabb szempont az volt, hogy az itt megfigyelt régészeti jelenségek (föld1 SZENTPÉTERI2013,357-371. 2 SZENTPÉTERI 2007,275-276. 3 SZENTPÉTERI 2010, 55. 4 SZENTPÉTERI 2010, 60-61. 5 FÉK 1962, 898.; RÉVÉSZ 1996, 352-353. vár, templom és templom körüli temető, telepnyomok) minél jobban megvizsgálhatóak legyenek. így a kutatóárok a földvár hossztengelyében lett kijelölve, átvágva annak mindkét oldalát, középen keresztülszelve a templomot és az azt körülölelő temetőt. Az árok kialakítását követően immár kézzelfoghatóvá vált a földvár közepén elhelyezkedő templom és a körülötte lévő sírmező. A légi felvételeken kirajzolódó, a templomot mintegy 18-28 méteres távolságban körülhatároló ovális árok nyoma a templom körüli temetőhöz kapcsolható nagyfokú bolygatás miatt nem volt észlelhető, azonban az árok templomtól D-re eső szakaszában, az épülettől mintegy 45 méterre hat, megközelítően sorban elhelyezkedő sírfolt rajzolódott ki. Az árok D-i ágán lévő régészeti jelenségek nem kerültek kibontásra, így a templomtól távolabb eső sírfoltok sem. Ennek következtében a templom körüli temető pontos kiterjedése nem volt meghatározható, továbbá a soros elrendezésű sírfoltok és a templom közötti terület nagyfokú bolygatottsága miatt a közöttük lévő pontos viszony nem volt vizsgálható. (2. kép) A soros elrendezésű sírok kapcsán munkahipotézis szintjén merült fel, hogy esetleg egy a templom és annak temetőjénél korábbi sírmező részei lehetnek, akár az 1907-ben megbolygatott honfoglalás kori temető részét is képezhették. A feltevés igazolása és a temető nagyobb felületű kutatásának céljából a sírokkal egy- vonalban, a kutatóároktól 10 méterre D-re egy 10x10 méteres szelvény (XIV. szelvény) került kijelölésre. A szelvény teljes területén sírok kerültek elő, így a 2006- os kutatási évadban mindössze a temetkezések egy része, 13 sír került kibontásra. 2007-es ásatási szezonban a kutatott terület É-i irányban egy újabb lOx 10 méteres szelvénnyel (XV. szelvény) bővül, így a megnövekedett területén 2007-ben 74.,6 2008-ban pedig újabb 9 sír és a sírok felett egy késő Árpád-kori veremház és néhány objektum került feltárásra.7 A temető kiterjedésének vizsgálata céljából a 2009-es feltárások során a XIV. szelvény DNy-i sarkához egy újabb 10x10 méteres szelvény (XXIX. szelvény) lett kialakítva. (3. kép) A 6 SZENTPÉTERI 2008,273-274. 7 SZENTPÉTERI 2010,60. 85
