Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - Szabó Máté: Solt-Tételhegy légirégészeti kutatása
SZABÓ MÁTÉ: SOLT-TÉTELHEGY LÉGIRÉGÉSZETI KUTATÁSA Szabó Máté Solt-Tételhegy légirégészeti kutatása Bármerről érkezünk is a levegőben erre a vidékre, a Solt melletti Tételhegyet nem kerülheti el a szemünk. A Duna egykori kanyarulatai között tanúhegyként megmaradt magaslat nemcsak természeti érték, hanem hosszú évezredeken át stratégiai jelentőséggel is bírt. Fentről, repülőről figyelve a kis szintkülönbség szinte észrevehetetlen, a régészeti nyomok azonban pontosan kirajzolják a „hegy” formáját. A légirégészeti kutatás előnye és hátránya Mielőtt a Tételhegy fölé repülnénk szükséges a kutatás lehetőségről néhány szót ejteni. Magyarországon a szocialista rendszernek köszönhetően a légirégészet fejlődése megtört, s húsz évvel a rendszerváltozás után, elvitathatatlan előnyei ellenére is csak próbál beilleszkedni a régészeti topográfia alapvető módszerei közé. A légirégészet a nem romboló régészeti módszerek közé tartozik. A felderítés során a régészeti lelőhelyekről, jelenségekről összefüggő képet tár elénk, melyhez hasonlót a nem romboló módszerek közül csupán a geofizikai kutatástól várhatunk. További előnye, hogy rövid idő alatt nagy terület megfigyelésére alkalmas, ezáltal - habár a repülési költség viszonylag magas - rendkívül költséghatékony módszerként tarthatjuk számon. A légi felvételeket legtöbbször közelítő pontossággal térképre lehet szerkeszteni, mely megteremti a célirányos terepi ellenőrzés és a további kutatás számára a lehetőséget, így - a részletes adatok mellett - ismét csökkentve a felmerülő költségeket. Elsődleges hátránya, hogy a felvételeken látható jelenségeket az esetek nagy részében nem, vagy kizárólag analógiák alapján lehet keltezni. Ebből következik, hogy a légirégészet önmagában nem állhatja meg a helyét, eredményeit más módszerekkel szükséges alátámasztani. Másik hátránya „szerencsefüggősége”, mely alatt egyrészt az ideális időjárási körülményeket, másrészt a lelőhelyeken uralkodó viszonyokat kell értenünk. Solt-Tételhegy térben és időben, légifotós szemmel A lelőhely légirégészeti kutatása az 1990-es évekre nyúlik vissza. A rendszerváltozás után több külföldi kutató vette célba a levegőből még szinte kutatatlan Magyar- országot, így jutott Solt-Tételhegy fölé a PTE Pécsi Légirégészeti Tékával együttműködő Otto Braasch is. Az 1997-ben, különböző idő- és napszakokban készített sorozata napjaink egyik legjelentősebb gyűjteménye a lelőhely sokrétű arcának.1 A légirégészet módszertana alapján több lehetőségünk van egy régészeti lelőhely megfigyelésére.2 A Tételhegyről nyári képeket készített Otto Braasch, melyeknél a növényzet rajzolta ki a jelenségeket.3 A színbeli eltérések és a magasságkülönbség alapján negatív és pozitív anomáliákat is rögzített, melyek segítségével pontosabban határozható meg a képekben tárolt információ. Otto Braasch felvételei csupán töredékét alkotják a lelőhelyről készült légifotóknak4, a több mint 1500 felhasznált kép5 * között mégis előkelő helyet foglalnak el. Különlegességük egyrészt a Tételhegy mezőgazdasági műveléséből adódik, ugyanis akkor még egy tagban kezelték a hegy nagy részét. A felvételeken egészében figyelhetők meg a hegyre települt különböző korú kultúrák objektumai. A ritka alkalmat kihasználva Otto Braasch minden lehetőséget megragadott az információ tárolására. Különböző időpontokban, eltérő napszakokban fotózott, így több nehezen megfigyelhető részletet is sikerült megörökítenie. A felvételek a PTE Pécsi Légirégészeti Téka archívumába kerültek. A lelőhely nem került feledésbe, de le kell szögeznünk, hogy azóta nem kínálkozott hasonlóan jó lehetőség a lelőhely egészének egy időben történő fotózására. 1 9936-9944; 9958-9968; 10045-10049 számú felvételek, PTE Pécsi Légirégészeti Téka. 2 WILSON 2000,38-87. 3 A lelőhelyről készült sorozat egyik képe még 1997-ben megjelent. BÁLEK et al. 1997,157. 4 A lelőhelyről a katonai felvételeken és a PTE Pécsi Légirégészeti Téka képein kívül Czajlik Zoltán 2003-ban (ELTE BTK Régészettudományi Intézete), Miklós Zsuzsa 2004-2008 között (MTA Régészeti Intézete), László János és Jászai Balázs 2005-2009 között (Civertan Bt.), valamint Rákóczi Gábor 2007-ben (felvételeit az AeroArt Kft. őrzi) is készített légifotókat. 5 2009-ig 1614 légi felvételt használhattak a kutatás céljára a Castrum Tetei Program szakemberei. SZENTPÉTERI 2010,54. 41
