Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Árpád-kori falu Kiskunfélegyháza határában - Tugya Beáta: Késő Árpád-kori állatcsontleletek Kiskunfélegyháza, Amler-bánya lelőhelyről
TUGYA BEÁTA: KÉSŐ ÁRPÁD-KORI ÁLLATCSONTLELETEK KISKUNFÉLEGYHÁZA, AMLER-BÁNYA LELŐHELYRŐL került elő. Sorrendjük: kiskérődzők-szarvasmarha- sertés-ló.32 3. ábra: A húshasznú fajok gyakorisága Árpád-kori lelőhelyeken Az Amler-bányai lelőhelyen tapasztalt szarvasmarha és ló dominancia figyelhető meg Vecsés 36. és Gyál 8. lelőhelyeken,33 Hódmezővásárhely-Kingécen34, Orosháza-Bónum Faluhelyen (Oh-10. lh)3S, Kardos- kút-Hatablak lelőhelyen.36 Sarud-Pócstöltés XII—XIII. század fordulójára tehető objektumaiban a fajok sorrendje: ló-szarvasmarha-házisertés-kutya. A kiské- rődzők hiányoznak.37 Az adatok alapján úgy tűnik, ott találkozunk a nagytestű háziállatok dominanci32 KVASSAY - VÖRÖS 2010,140., X. táblázat 33 BILLER 2007,47., 2. táblázat 34 TUGYA s. a. 35 RÓZSA-TUGYA 2012,21. 36 BÖKÖNYI 1974,372. 37 MATOLCSI 1975,71.,!. táblázat ájával még a 12-13. században is, ahol kiterjedt, dús füvű legelők állhatták rendelkezésre: elsősorban alföldi településekre jellemző a szarvasmarha és a ló fölénye a kiskérődzőkkel és a sertésekkel szemben. Nem kizárt azonban, hogy a késő Árpád-kori kimagasló ló és marhaállomány hátterében az Alföld egyes részeire betelepülő kunok nagyállattartása áll. A régészeti feltételezés, amely szerint egy olyan alföldi település került feltárásra, ahol az állattartásnak igen nagy jelentősége volt, az archaeozoológiai vizsgálatok alapján is megerősíthető. A szarvasmarha és a lócsontok kiemelkedő aránya (42,4 és 34,2%) arra utal, hogy még a 12-13. század fordulóján is ez a két nagytestű háziállat dominált. Mellettük a kiskérődzők és a sertések mennyisége jóval kevesebb, baromfik száma pedig elenyésző. Ha a legkisebb és a legnagyobb egyedszám átlagát vesszük, a húshasznosításban szereplő háziállatok számáról azt mondhatjuk, hogy 1 sertésre 1,2 kiskérődző, 1,6 ló és 1,9 szarvasmarha jutott. Azaz l,5x annyi ló és majdnem 2x annyi szarvasmarha élt a lelőhelyen, mint ahány sertés. Mindez és a nagyméretű karámokként azonosított objektumok arra utalnak, hogy egy elsősorban nagyállattartással foglalkozó település került feltárásra. Az előkerült egyetlen csontüllő azonban rámutat arra is, hogy jelen volt a lakosság életében a növénytermesztés és a kovácstevékenység is. Köszönetnyilvánítás A tanulmányt dr. Bartosiewicz László lektorálta, tanácsait ezúton is köszönöm. 391
