Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)

Árpád-kori falu Kiskunfélegyháza határában - Gallina Zsolt–Gulyás Gyöngyi–Molnár István: Késő Árpád-kori településrészlet Kiskunfélegyháza, Amler-bányából

GALLINA - GULYÁS - MOLNÁR: KÉSŐ ÁRPÁD-KORI TELEPÜLÉSRÉSZLET KISKUNFÉLEGYHÁZA, AMLERBÁNYÁBÓL

kokkal - kapcsolatban számos vitás kérdés merült fel az elmúlt évtizedekben, ezek egy része bizonyos értelemben kapcsolódik a lakóházak kérdéséhez is.

Egy körárok (10. kép 2.) került elő az 5., a 10., a 12. és a 14. épületek között, soruktól kissé É felé kiugorva. Legközelebb az 5. és a 12. építményekhez helyezkedett el. A 30. körároktól 30 m-re Ny-ÉNy-ra egy félköríves árkot is feltártunk (21. árok). Ez a horog alakú árok a két épületsor között, a 8., a 11. és a 13. objektumok között került napvilágra.

Körárok számos Árpád-kori telepfeltárásról ismert. Doboz-Hajdúirtáson kör- és félköríves alakú árok, Csongrád-Felgyőn számos, Kengyelen három körárok vált ismertté, melyek közül az egyik egy veremház mellett helyezkedett el.120 Kiskunhalas-Zöldhalmon egy 5,5-6 m, Budapest-Rákospalota, Újmajorban egy 5 m, Tatabánya-Dózsakertben egy 16 m átmérőjű körárok, Makó, Igási út lelőhelyen egy 6 m átmérőjű körárok részlete, továbbá Székkutas-Kakasszék II. sz. homokbányában és Szolnok-Alcsi-Szigeten egy-egy körárok került felszínre.121 A Szekszárd-Tószegi-dűlőben végzett feltárás során három, az eddigieknél jóval kisebb átmérőjű (3,5-4 m), zárt körárok vált ismertté.122 Ezek mellett kiemelkedően magas számú körárkot figyelt meg Wicker Erika Petőfiszállás-Tőzegesen (27), illetve Petőfiszállás-Szentkúton (7).123 Ezeknek, a többnyire 8-10 m átmérőjű árkoknak bejárata nem volt, általában kettes vagy hármas csoportokat alkottak, illetve nem ásták egymásba, tehát valószínűleg egy időben voltak használatban, vagy pedig még látszódtak, amikor a mellettük levőt kiásták.124 Számos körárok került elő az M5 autópálya nyomvonalán Kistelek környékén, Kiskundorozsma mellett125, továbbá Ballószögön a

120 KOVALOVSZKI 1975, 207-210., 2. kép; LÁSZLÓ 1968, 118-119.; LÁSZLÓ 1976,25-26.; LÁSZLÓ 1988,45., 22. ábra; LÁSZLÓ 1996,23., 10. ábra; K. CS1LLÉRY 1970, 40-41.; K. CSILLÉRY 1982, 65-71.; LASZLO- VSZKY 1982,281-285., 1-3. kép; LASZLOVSZKY 1986,131.

121 BICZÓ 1984a, 175.; BENCZE 1999, 65., 35. kép 2; VÉKONY 1980, 29.; Uő. 1988, 289.; GULYÁS 2012, 52.; CSÁNYI 2008, 12„ 1. kép; KELEMEN 2009,342,, 2. kép.

122 ORHA 2010,304-305,, 320., 18. tábla 2,19. tábla 1-2. A tószegi-dűlői körárkok kis méretük miatt talán nem az állattartással hozhatók kapcsolatba (ORHA 2010,321.). A kisméretű, 4-5 m átmérőjű kör alakú pásztorépítmények a néprajzi párhuzamok alapján kontyos kunyhókként értelmezhetők, azonban ezeknek rendszerint a D-i oldalán bejáratot hagytak (BALASSA - ORTUTAY 1979,256.).

123 VÁLYI 2003,4L; WICKER 2000.

124 WICKER 2000,11-12., 14., 1-2. ábra.

125 VÁLYI 2003,36-37.; SZALONTAI - TÓTH 2003,65.

90. lelőhelyen is. Ez utóbb említett lelőhelyen egymás mellett négy, 7-10 m átmérőjű körárok helyezkedett el, melyek közül az egyik (14. obj.) nyitott volt. A 14. árok Ny-i szakaszának az alján 4 cölöplyukat tártak fel,126 mely talán az árokba felépített sövényfalra utalhat. Jánoshalma-Hergyevicza, Madarász-tanyától ÉK-re lelőhelyen összesen 14 kerek- és négyzetes teret határoló kerítő árkot tártak fel.127 A 15. századi, még a külterjes gazdálkodást idéző Szentkirályon szögletes és kör alakú árkok egyaránt előfordultak.128 Igen érdekes és szokatlan alaprajzú, háromkaréjos karámárok került elő az M43-as autópálya algyői szakaszán.129 A legfrissebb párhuzam Hódmezővásárhely-Batida IX. lelőhelyről, 2013-ból ismert, ahol Árpád-kori épületek szomszédságából két nagy méretű, DNy-on nyitott körárok került elő.130

Lelőhelyünk szomszédságában, Kiskunfélegyháza- Pákapuszta, Dósa-tanyán is előkerült egy nagy méretű, bejárattal rendelkező körárok, illetve 4 kör alakú karám került feltárásra a Kiskunfélegyháza-Csongrádi úti lelőhelyen is.131 A lelőhelyek sorát Kiskunfélegyháza- Belsőgalambossal és Kiskunfélegyháza-Halesszel bővíthetjük. Az előbb említett lelőhelyen egy szögletes alapú árok K-i oldalához csatlakozó, kb. 10 m átmérőjű, helyenként megszakadó körárkot figyeltek meg.132 A haleszi lelőhelyen „széles, több szintre tagolódó, két ágra szakadó körárkok” kerültek felszínre.133 Ez utóbbi esetben a karám árok megújítását feltételezhetjük. A feltáró által a rendelkezésünkre bocsátott összesítő térkép alapján speciális esettel számolhatunk ezen a lelőhelyen, mivel az említett körárokrészlet (10. obj.) K-i ívének közvetlen közelében 16 különböző méretű és mélységű gödröt ástak.134 A gödrök helyzete és a szuperpozíciók hiánya alapján azt feltételezzük, hogy a gödrök és a karámrészlet egykorú volt, összetartozásukhoz nem fér kétség. Hasonló a helyzet az Amler- bánya 30. körárok esetében, ahol a Ny-i oldalt kivéve

126 HORVÁTH 1995,175-176., 1. rajz.

127 PÓPITY 2012b, 245.

128 PÁLÓCZI-HORVÁTH 1996.

129 FOGAS 2009,9, kép.

130 Varga Sándor közöletlen ásatása.

131 WICKER - KUSTÁR - HORVÁTH 2001,70.; V. SZÉKELY 2004,227.

132 V. SZÉKELY 1997, 83.

133 SOMOGYVÁRI 1997, 89.

134 A dokumentáció áttekintéséért Somogyvári Ágnesnek tartozunk köszönettel.

311