Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)

Árpád-kori falu Kiskunfélegyháza határában - Gallina Zsolt–Gulyás Gyöngyi–Molnár István: Késő Árpád-kori településrészlet Kiskunfélegyháza, Amler-bányából

ARCHAEOLOGIA CUMANICA 3

leggyakoribb építési módjának.96 A 8. és 12. építmény felmenő rekonstrukciója egyértelműbb (11. kép 2). Tetőzetüket két ágasfa tartotta, a szarufák a földre támaszkodhattak. Mindkét objektumnál a rövid oldalon volt a kiugró, gádoros szerkezetű bejárat. A különbség abban áll, hogy a 8. ház bejárata lépcsős (5. kép 2), a 12. épületé pedig meneteles szerkezetű volt (7. kép 2). Az utóbbihoz igen hasonló volt a dunaújvárosi 5. és 8. objektum, ahol a meneteles bejárat, a megfelelő tüzelőberendezés hiánya, az erősen ledöngölt, lejárt agyagpadló, a többi épülethez képest kisebb méret és mélység vall a szerkezeti egyezésre.97 A 8. ház bejárata mellett az egyik oldalon a kemence, a másik oldalon a tüzelőgödör helyezkedett el.

2. A 4. épület középső és Ny-i részén három, majdnem egy Ny-K-i irányú tengely mentén elhelyezkedő cölöplyukat figyeltünk meg. Valószínűleg az épület K-i oldalának középső részén is lehetett egy oszlophely, mely a bontás során már nem volt megfogható. Ez alapján ennél az épületnél 3 vagy 4 helyen alátámasztott tetőszerkezettel számolhatunk. Ez a tető-alátámasztási megoldás ritkábban fordul elő az Árpád-korban, mint az előbb említett típus. Valójában az is elképzelhető, hogy a középső cölöplyukak az utólagos javítások nyomai.98

3. Két háznál (2., 6.) karó-, illetve cölöplyukak sorakoztak a falakon kívül, a 2. háznál mindkét, a 6. háznál csak az É-i hosszanti oldal mentén (11. kép 1). Feltételezhető, hogy ezeket az épületeket csak félig mélyítették a földbe. A cölöp-, illetve karólyukak a ház felmenő falát, pati- csos-karós falszerkezetet képezhettek. Azonban igen kérdéses, hogy az ilyen paticsfal, ágasfák nélkül (főleg a 2. ház esetében) elbírja-e a tető súlyát.99 Mivel a 6. épület esetében csak az É-i oldalon figyeltünk meg karólyukakat, ezért elvileg oldalszelemen is elképzelhető. Ebben az esetben a tetőzet kissé aszimmetrikus lenne. A kisméretű karólyukak alapján azonban ez nem valószínű. A legvalószínűbb verzió alapján e karólyukak a szarufák alátámasztását szolgáló karók nyomai lennének. A fentiek miatt, a 6. ház esetében, a karólyukak funkcióját nyitva hagytuk a rekonstrukciós rajzon (4. kép 3). Hasonló házgödör körüli kisméretű karólyukakat

96 Pl.: MÉRI 1952, 58.; BÓNA 1973,67.; BALASSA 1977,329-364.; K0- VALOVSZKI 1975.; KOVALOVSZKI 1980, 4L; KOVALOVSZKI 1985, 44.; LISZKA 1986, 157.; TAKÁCS 1996, 200.

97 BÓNA 1973,17-18.

98 TAKÁCS 2001,34-35.

99 Erre mutatott rá Balassa M. Iván (BALASSA 1977,330.).

találtak a két szentkirályi későközépkori gödörólként azonosított épület esetében. A rekonstrukció itt földre támaszkodó tetőt tartó karókat valószínűsít.100

4. Az 1. épület 2. periódus, a 2., a 3. és a 10. épület falai mentén belül szórványos cölöp-, illetve karónyomokat észleltünk. A 10. ház esetében úgy tűnik, hogy a cölöpök rendszerbe szerveződtek a házfal mentén. Feltehetően ezek egykori bélés meglétére utalhatnak. A bélelésnek számos nyomát és formáját ismerjük Árpád-kori épületek esetében.101 Hasonló elrendeződésű cölöphelyeket figyeltek meg a kerekegyházi 5. házban, ahol az oldalak mentén cölöpök kerültek elő. A fentiek miatt érdekes megemlíteni, hogy az ásató felmenő falat, illetve belső burkolatot és oldalszelement tartó cölöpszerkezetet képzelt el.102

5. A 13. és a 14. objektumon belül és körülötte - egy bizonytalan mélyedés kivételével - nem találtunk falazatra, illetve tetőzetre utaló cölöplyukat. Számos hasonló és bizonytalan szerkezetű, épületnek meghatározott objektumot tártak már fel. Fodor István egy - a kérdéssel foglalkozó - tanulmányában számos cölöplyuk nélküli földbe mélyített épületet felsorolt, példáit újabbakkal bővíthetjük.103 * * * * Ezeket az építményeket több100 ÁSZT 2005,46-53.; PÁLÓCZI-HORVÁTH 1990.

101 Magyarad (SZABÓ 1975, 38-40.), Kiskunhalas-Zöldhalom (BICZÓ 1984a, 159-168.), Esztergom-Szentgyörgymező fabélelés nyomai (LÁZÁR 1998, 28, 42-46.), Esztergom-Örmény, Lövi Sándor u.: falenyomat és deszkaborítás (MRT 5, 163.). Visegrád-Várkert 17. ház - deszkalenyomat (KOVALOVSZKI 2002, 86.). Több esetben cölöpnyomok utalhatnak a borításra: Dunaújváros 9., 11. objektum (BÓNA 1973, 19-20.), Visegrád-Várkert 17., 22., 26. ház (KOVALOVSZKI 2002, 87.), Kiskunfélegyháza-Belsőgalambos 79. obj. (V. SZÉKELY 1997, 81-82.), Kiskunfélegyháza-Halesz 10. ház (SOMOGYVÁRI 2001, 456.). Jánoshalma-Gyékényes-dűlő, Gázelosztó-állomás lelőhelyen a SNR 5. épület falai mellett boronafal alapárkait figyelték meg (PÓPITY 2012a, 44, kép).

102 IRÁSNÉ MEL1S 1992,80-83.

103 FODOR 1989, 32-33. Felsorolását a következőkkel egészíthetjük ki: Tiszalök-Rázompuszta (MÉRI 1952, 58.), Répcevis (NOVÁK1 1956, 5152.), Csátalja-Vágotthegy (Cs. SÓS-PARÁDI 1971, 125-126.), Poroszló- Ráboly (SZABÓ 1975, 46-49.), Kiskunhalas-Zöldhalom (BICZÓ 1984a,

161.), Szer 4. ház (VÁLYI 1986, 224.), Győr-Ménfőcsanak-Szeles dűlő

(TAKÁCS 1996, 200.; TAKÁCS 2006, 541-542., 558., 560.), Lajosmizse 36/4 (WICKER 1990,40-41.), Lajosmizse III. ház (V. SZÉKELY 1990,48.), Tiszafüred-Morotva V/8. (LASZLOVSZKY 1991, 326-327.), Kecskemét- Hetényegyháza-Belsőnyír 25., 30. ház (V. SZÉKELY 1995, 167-169.), Kiskunfélegyháza (SOMOGYVÁRI 1997, 87-88.), Kiskunfélegyháza- Belsőgalambos (V. SZÉKELY 1997,81-82.), Esztergom-Szentgyörgymező

7., 12. ház (LÁZÁR 1998, 27., 33.), Hajdúdorog-Kati-dűlő (RégFüz 46 (1993) 64-65.), Kaposvár-Kecel-puszta (BÁRDOS 1979, 311.), Úny-Ba- ráthegy 4. ház (MRT 5,349-), Székely (GERGELY 2005,25.), Felsőzsolca- Várdomb (SIMONYI 2003, 114-115.), Kiszombor-Nagyszentmiklósi út (BÁLINT 2005, 217-218.), Szolnok, Alcsi-sziget 4., 6., 13. házak (KELEMEN 2009, 342-343., 6-7., 9. kép).

308