Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)

Árpád-kori falu Kiskunfélegyháza határában - Gallina Zsolt–Gulyás Gyöngyi–Molnár István: Késő Árpád-kori településrészlet Kiskunfélegyháza, Amler-bányából

GALLINA - GULYÁS - MOLNÁR: KÉSŐ ÁRPÁD-KORI TELEPÜLÉSRÉSZLET KISKUNFÉLEGYHÁZA, AMLER-BÁNYÁBÓL

felülete alatt nagyon ritkásan fekvő, apróbb méretű és kizárólag bográcshoz tartozó töredékeket bontottunk ki. A közel 60 db cserép több bográcshoz tartozott, melyek közül az egyik példány a 13. ház betöltéséből napvilágra került darabbal egy cserépbográcsból származott.

A következőkben az egyes, részben speciálisnak mondható tüzelőberendezéseket vizsgáljuk meg részletesebben.

lb-c típus: talapzattal rendelkező kemence (2. ház: 2. kép 3; 6. ház: 4. kép 2, 9. kép 3; 8. ház második periódus). A padkás és talapzatos kemencék megegyeznek abban, hogy a ház aljánál, illetve padlószintjénél magasabban épültek meg. A különbség az, hogy e kemencék padkája erősen túlnyúlik a kemence vonalán és magasabb a talapzatnál. A különböző magasságú talapzatra, illetve padozatra épült kemencék igen gyakoriak voltak Kelet - Európában.38 Számos kárpát-medencei párhuzamát ismerjük.39

ld típus: agyagbélletes, padkás kemence (3. ház: 2. kép

1- 2, 8. kép 2). Lekerekített sarkú, téglalap alaprajzú, agyagból épített kemence került elő a 3. házból. Két oldalról agyagbéllet övezte. Feltételezhetjük, hogy a kemencét két oldalról övező agyagfalat a tűzveszély miatti védelem miatt alakíthatták ki. Ezt a jelenséget máshol is megfigyelték az Alföldön.40 Hasonló, téglatest formájú kemence több lelőhelyről is ismert.41

3. típus: felül is nyitott, tagolt kemence (10. ház: 6. kép

2- 5). A 10. ház kemencéjéhez hasonló, összetett kemenceforma pontos párhuzamával eddig nem találkoztunk az Árpád-korból. Formája alapján katlankemencének

38 MÉRI 1952,64.

39 Kisköre-Gáton egy félkupolás tűzhelyt (KOREK 1976, 94.), Sarudon (SZABÓ 1975,32-33.), Szigetszentmiklós 4. ház és Kerekegyháza 23. ház (IRÁSNÉ MELIS 1992a, 49.; IRÁSNÉ MELIS 1992, 93.), valamint Rákospalota-Űjmajor 49. ház kemencéjét (BENCZE 1999, 11.) építették meg földtalapzatra. Lászlófalva-Homokbánya 1. ház esetében a kemencefal alatti alapozást többször megújították. A 2. ház kemencéjének sütőfelülete alatt homokos agyagréteg alapozást készítettek (B1CZÓ 1984a, 181-183., 191.). Tiszafüred-Morotvaparton agyagos-homokos alapozású kőből rakott kemencét bontottak ki (LASZLOVSZKY 1991, 326-327.). Földpadkára épített kemencét találtak Visegrád-Várkertben (GRÓF 2002,103.).

40 BÁLINT 2003, 333.

41 Négyszögletes kemencét többek között Sarudon (SZABÓ 1975, 31- 33.), Törökbálint-Kukoricadűlő 4. házban (NYÉKHELYI 1992, 175.) és Kiskunfélegyházán tártak fel (SOMOGYVÁRI 1997, 87.). Kerekegyháza

22. házban hosszúkás, patkó alakú, hosszú nyakú, széles szájú kemence került elő (IRÁSNÉ MELIS 1992,92.).

is nevezhetjük. A rajta lévő kisebb nyílás miatt az ebből a korból is ismert ún. kürtös kemencékkel is rokonit - hatjuk. E kemencék kürtője a hátsó részen helyezkedett el, amely a tűz oxigénellátását biztosíthatta, másrészt elvezette a helyiségből a füstöt. Az Árpád-kori kürtös kemencéket legutóbb Miklós Zsuzsa és Vizi Márta foglalta össze. Ilyen objektumot tártak fel Dobozon.42 Mözs-Icse falu több kemencéjénél füstelvezetésre utaló nyomokat leltek.43 Fonyód-Bélatelepen egy ovális alaprajzú, vesszővázas, kürtös kemencét dokumentáltak. A kürtő a kemenceszáj ellenkező oldalán helyezkedett el.44 Miklós Zsuzsa és Vizi Márta Decs-Etéről ismertetett egy ovális alaprajzú, épített, vesszővázas és egy agyagtömbbe vájt, félgömb alakú példányt.45 A 10. ház kemencéjéhez hasonlítható az a Kisköre-Gátról származó, nagyobb, kör alakú, félkupolás tűzhely, amely átmenetet képez a tűzhely és a boltsüveges kemence között.46 A vizsgált kemencével kapcsolatban említésre érdemes egy P. Salkovsky által közölt típus, ahol a meghagyott agyagtömbbe vájt, négyszög alaprajzú kemence felső részén egy lyukat vájtak. Ebbe edényt helyeztek, amiben főztek vagy gyümölcsöt aszaltak. Megemlíti azt is, hogy e kemencék általában a sarokban helyezkedtek el, és szájnyílásuk a fal felé nézett, összhangban a fenti tüzelőberendezéssel.47 Hasonló katlanszerű kemencét a késő avar korból is ismerünk. Makó-Mikócsa-dűlőben Pópity Dániel és Wilhelm Gábor tárt fel katlanszerű tűzhelyet, amelyben a behullott sütőharang maradványai is megvoltak.48 Agyagtömbbe vájt, füstelvezető nyílással rendelkező kemence került elő Hódmezővásárhely mellett is, szintén egy késő avar telepen.49 A későbbi néprajzi anyagban is van egy olyan összetett kemenceforma, amelynek feltételezhető előzményét láthatjuk a 10. ház kemencéjében. Itt a kemence alsó része hasáb vagy henger alakú, felső része egy vállon keresztül csatlakozó kör vagy szögletes alaprajzú kúp, illetve gúla formájú búb. Más esetben a kemence szája előtt padka helyezkedett el, ahol nyílt tűzön főztek. Ez ad helyet a

42 RégFüz 31 (1978) 80.

43 MIKLÓS-VÍZI 1999,228.

44 ZENTAI1991, 101.; MIKLÓS - VÍZI 1999,228.

45 MIKLÓS - VÍZI 1999, 227-228., 261,26. kép 2.

46 KOREK 1976, 94-100.; WOLF 1989, 47.

47 Salkovsky 2004,52. ábra 11,94-95,103-105.

48 PÓPITY - SZ. WILHELM 2009, 226. Kevés késő avar kori párhuzamát itt gyűjtötték fel az ásatók.

49 HERENDI 2010,225.

303