Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)

Árpád-kori falu Kiskunfélegyháza határában - Gallina Zsolt–Gulyás Gyöngyi–Molnár István: Késő Árpád-kori településrészlet Kiskunfélegyháza, Amler-bányából

ARCHAEOLOGIA CUMANICA 3 kihajló, oldalán függőlegesen levágott perem- és ívelt vállindításá- nak töredéke (32. kép 1). 3. Kevés állatcsont. 149. gödör: átm.: 140-160x200 cm, m.: 26 cm. Szabálytalan ke- rekded alaprajzú, szabálytalan vonalvezetésű, befelé tartó falú, egyenetlen aljú, Ny-i részén kisebb, félköríves padkával. A gödör alja helyenként gyengén tapasztott. Betöltése: sárgaszemcsés bar­násszürke homokos, agyagos, tőzeges, kevert. Leletanyag: 1. Kívül vöröses-fekete, belül narancssárga, fekete törésfelületű, homokkal és apró kaviccsal soványított, kézi korongolt fazék íveken kihajló, oldalán enyhén megvastagodó és függőlegesen levágott perem- és ívelt vállindításának töredéke. 2. Kívül-belül narancssárga, réteges törésfelületű, homokkal és kaviccsal soványított, kézi korongolt bogrács élesen megtörő has- és oldaltöredékei (3 db). 3. Kívül-be­lül narancssárga, réteges törésfelületű, homokkal és apró kaviccsal soványított, kézi korongok edény oldaltöredékéből kialakított, ke­rek alakú, középen átfúrt (Átm.: 0,8 cm) orsókarika (34. kép 4). 4. Kevés állatcsont. 5. Paticsdarab. 6. Réti mészkő töredékek. 150. gödör: átm.: 170-180x198 cm, m.: 20 cm. Ny-K-i irányú, sza­bálytalan ovális alaprajzú, rézsűsen befelé tartó falú, egyenes aljú. A középső részén kemény, szürkéssárga tapasztás nyoma volt látható. Betöltése: szürke homokos-agyagos, kevert, helyenként agyagfol­tokkal. Leletanyag: nem volt. Valószínűleg Árpád-kori. 151. gödör: átm.: 100x126 cm, m.: 8 cm. Kerekded alaprajzú, be­felé rézsűs falú, egyenes aljú, melynek a K-i szélét a 29. kerítő árok vágta. Elképzelhető, hogy a gödör a 115. cölöpszerkezetes épít­ményhez tartozott, habár attól kb. 4 m-re, K-re került elő. Betölté­se: szürkéssárga homokos-agyagos, szemcsés, kevert. Leletanyag: 1. Fehér, fekete foltos, csillámos homokkal és kevés apró kaviccsal soványított, kézi korongolt fazék egyenesen levágott fenék- és ol­daltöredékei (33. kép 6). A fenékrész feletti részen bekarcolt csiga­vonal díszítés halad. A fenékrész alján mesterjegy: négyszögletes alakú, négy részre felosztott motívum. A kisebb négyzetekben különböző díszítések. A külső nagy négyzetet egy szabályos kerek alakú dísz veszi körbe. 2. Kevés állatcsont. 152. gödör: átm.: 120x145 cm, m.: 22 cm. Szabálytalan kerekded alaprajzú, befelé rézsűs falú, enyhén a közepe felé lejtő aljú. Betöl­tése: barna tőzeges-agyagos enyhén kevert. Leletanyag: 1. Kívül- belül fekete, réteges törésfelületű, homokkal és apró kaviccsal sová­nyított, kézi korongolt fazék ívelten kihajló, külső oldalán levágott perem- és ívelt nyakindításának töredéke. 2. Kevés állatcsont. 3. Réti mészkő töredék. 153. gödör: átm.: 114x120 cm, m.: 5 cm. Kerek alaprajzú, befelé ré­zsűs falú, egyenes aljú. Betöltése: sárgásszürke humuszos-agyagos kevert. Leletanyag: nem volt. Valószínűleg Árpád-kori. 154. gödör: átm.: 230x260 cm, m.: 50 cm. Ny-K-i irányú, ovális alaprajzú, enyhén befelé rézsűs falú, DK-i felében keskeny padkás kialakítású, egyenes aljú. A gödör É-i felében, a gödör alján teljes, összehajtott testhelyzetű marhacsontváz feküdt. Betöltése: szürke színű homokos, agyaggal kevert. Leletanyag: 1. Kívül-belül és tö­résfelületén narancssárga, csillámos homokkal és kaviccsal sová­nyított, kézi korongolt edény meredek oldaltöredéke. 2. Szarvas- marha csontváz. 155. gödör: átm.: 95-120x158 cm, m.: 8 cm. Ny-K-i irányú, sza­bálytalan téglalap alaprajzú, egyenes, helyenként tapasztott aljú. Betöltése: szürke, agyagos, homokos, kevert. Leletanyag: Kevés állatcsont. 156. gödör: átm.: 114-120x150 cm, m.: 4 cm. Lekerekített sarkú négyszögletes alaprajzú, befelé rézsűs falú, D felé mélyülő aljú. É-i felén tapasztás nyomok voltak megfigyelhetők. Betöltése: sárga­szemcsés szürkésbarna, agyagos, homokos, középen szürkésfekete humuszos égett föld. ÉNy-DK-i hossztengelyű gödör. Leletanyag: nem volt. Valószínűleg Árpád-kori. 157. gödör: átm.: 110x140 cm, m.: 8 cm. Lekerekített végű négy­zet alaprajzú, befelé rézsűs falú, egyenetlen aljú. A gödör aljának középső részén kemény, szürkéssárga tapasztás volt megfigyelhe­tő. Betöltése: sötétbarna humuszos, paticsos agyag. Leletanyag: 1. Kívül-belül narancssárga, réteges törésfelületű, homokkal és ka­viccsal soványított, kézi korongolt bogrács enyhén megvastagodó, lekerekített perem- és oldalindításának töredéke (25. kép 6). 2. 2 db patics töredék. 158. gödör: átm.: 70x210 cm, m.: 24 cm. Ny-K-i tengelyű, hosz- szúkás „8”-as alakú, két egymásba ásott gödörből állt. K-i fele sekélyebb, befelé rézsűs falú, egyenes aljú, a Ny-i fele kifelé tartó falú. Betöltése: humuszos, agyaggal kevert. Leletanyag: 1. Kívül barna, belül narancssárga, réteges törésfelületű, homokkal és apró kaviccsal soványított, kézi korongolt, salakosra átégett fazék ível­ten kihajló, lekerekített perem- és ívelt nyakindításának töredéke (31. kép 9). 2. Kívül-belül narancssárga, réteges törésfelületű, csil­lámos, aprószemcsés homokkal soványított, kézi korongolt edény ívelt oldaltöredéke. 3. Kívül-belül és törésfelületén narancssárga, homokkal és apró kaviccsal soványított, kézi korongolt bogrács meredek oldaltöredéke. 4. Kevés állatcsont. 5. Szabálytalan alakú, világos szürkésfehér és világosbarna, helyenként buborékosra égett, lazább és sűrűbb állagú salakdarabok (2 db). 6. Áglenyoma- tos tapasztás darab. 159. gödör: átm.: 162x165 cm, m.: 20 cm. Kerekded alaprajzú, enyhén befelé tartó falú, egyenetlen, D-i részén elmélyülő aljú. Középső részén tapasztás nyomai voltak. Feltehetően a 14. házhoz tartozott. Betöltése: sötétbarna tőzeges agyag. Leletanyag: 1 db ál­latcsont. Valószínűleg Árpád-kori. 160. gödör: átm.: 105x140 cm, m.: 10 cm. Ny-K-i irányú, ovális alaprajzú, befelé rézsűs falú, egyenes aljú. Feltehetően a 14. ház­300

Next

/
Thumbnails
Contents