Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)

Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - V. Székely György: A Solt–Tételhegyen előkerült numizmatikai anyag értékelése

ARCHAEOLOGIA CUMANICA 3

több helyen bukkannak fel nemcsak a várásatások,35 hanem a késő középkori és kora újkori település feltárások leletanyagában is.36 Tételhegyen eddig négy példány került elő. Az egyik bélyeg mindkét oldalán Köln város régebbi, a XIV-XV. században használt címere látható, a pajzsfőben a Háromkirályokra utaló három nyitott koronával, alatta damaszkolással. A címerábrázolás és a pajzsforma alapján az ólombélyeg a XV. század első felére keltezhető.

Köln Nyugat-Európa egyik jelentős kereskedelmi központja volt. Kereskedői már a XIII. században megjelentek Közép-Európa országaiban is, ugyanakkor magyar, cseh és lengyel kereskedők is eljutottak a Rajnán túli területekre.37 A kölni kereskedők magyarországi jelenléte a XV. század első harmadáig, a huszita háborúkig tartott, de a kölni áruk behozatala német, osztrák és magyar közvetítéssel tovább folytatódott.38 Köln legfontosabb exportcikkét a különféle textiláruk alkották, elsősorban a közepes minőségű, megfizethető áru posztó.39 A kölni posztó első hazai írásos említése a XIV. századból ismeretes és egészen a XVI. század közepéig követhető nyomon.40 A kölni áruk Magyarországra szárazföldi és vízi úton jutottak el, főleg a Mainz-Frankfurt-Nürnberg-Regensburg-Bécs útvonalon, majd tovább a Dunán Pestig vagy lejjebb. Köln azonban nemcsak posztójáról, hanem egyéb finom vászon és selyemtermékeiről is híres volt, melyek iránt hazánkban is volt kereslet. A kölni finomvászon ismertségét mutatja a középkori elnevezéséből keletkezett gyolcs szavunk.41 A tételhegyi Köln városcímeres plomba esetében nem tudjuk eldönteni, hogy az eredetileg posztó vagy finom vászon eredetének és minőségének jelölésére szolgált.42 Hasonló példány a szeredi (Sered, SÍ.) várban folytatott ásatáson került elő.43 A másik két ólombélyeg előlapi körirattöredéke és a

35 HUSZÁR 1956, 206-207.; Uö. 1972, 43-47.; TETTAMANTI 1994, 111.; HUNKA 1999, 299-305.

36 HUSZÁR 1961, 187-194,; VÁLYI 2008, 61-64.; VARGA 2012. Legutóbb a pápai Fő tér ásatásán került elő a középkori és kora újkori ólom- bárcák páratlanul gazdag sorozata, ld. MORDOVIN 2013,267-282.

37 KOVÁTS 1914,1-32.; HIRSCHFELDER 1994,138-154.; G. SZENDE 1996, 57-60.

38 G. SZENDE 1996, 66-67.

39 MILITZER 1978, 265-288.; MILITZER 1993, 123.

40 SZÉKELY 1975, 768-770.

41 SZÉKELY 1975, 771-772.; ENDREI 1989,139-140.

42 Ebben a kérdésben Endrei Walter, a hazai és nemzetközi textiltörténet elismert kutatója sem tudott állást foglalni a vele folytatott konzultáció során.

43 HUNKA 1999, 304.

hátlapi címerábrázolása alapján a flandriai Tournai városához köthető, melynek posztógyártása és távolsági posztókereskedelme a többi híres flandriai posztóközponthoz (Gent, Ypern) hasonlóan a XII. században indult virágzásnak. Az itt készült posztó a XII. század végén Genova, a XIII. században Velence, Milánó, Spanyolország piacaira jutott el. Magyarországon a XIII. század végén tűnik fel és ezt követően a hazai XIV-XV. századi oklevelekben és vámszabályzatokban gyakran szerepel.44 A közepes minőségű tournai-i posztóból sok-sok vég jutott el a Magyar Királyságba, sőt azon túl is. A Tételhegyen talált, és feliratukkal, ill. címerábrázolásukkal a származási helyet jelző zárjegyek a XIII-XIV. századra keltezhetők. Hasonló példányok mind a hazai,45 mind az európai leletanyagban fellelhetők.46 A negyedik, nehezen kivehető rajzú ólombélyeg eredetének megállapítása még további alapos kutatást igényel, de az előzőekhez hasonlóan ez is minden bizonnyal a textil készítésének helyét, azaz a származását jelzi. Valószínűleg a XV-XVI. századból való.

Európa jelentősebb textilgyártó központjaiban a XIV. századtól terjedt el a jó minőségű textiláruk eredetének és minőségének bizonyítására az ólom zárjegyek (plombák) használata, melyet tízezer számra készítettek a textiláruk hitelesítésére.47 A tételhegyi leletek alapján nem kizárt, hogy a hazai és külföldi textilkereskedők a Dunán hajóval szállított árucikkeiket Soltnál szekerekre rakták át és így szállították tovább az Alföld belseje felé. A várásatások már eddig ismert emlékanyaga mellett a textil zárjegyek egyre gyakrabban bukkannak fel az egyházi és világi közigazgatási központok,48 a nagyobb vidéki települések régészeti leletanyagában, ami egyben ezek kereskedelmi jelentőségét és a szállítási útvonalak állomásait is jelzik,49 egyúttal pedig az európai kontinensen átívelő középkori kereskedelmi kapcsolatok kézzelfogható bizonyítékai.50

44 SZÉKELY 1968,7-8.

45 HUNKA 1999,304.; VARGA 2012.; MORDOVIN 2013,275.

46 EGAN 2010,58.

47 ENDREI 1989, 57.

48 VÁLYI 2008, 61-67.; VARGA 2012.

49 MORDOVIN 2013,267-282. Csaknem húsz példány került már elő a középkori Szeremle falu területéről is, melyek feldolgozása folyamatban van. Legutóbb a Solt-Révbér lelőhelyen folytatott középkori falufeltáráson találtak XV-XVI. századi plombákat.

50 ENDREI - EGAN 1982,47-76.; ENDREI 1989,36-76.

250