Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - Nagy Balázs–Horváth Erzsébet–Bradák Balázs–Ruszkiczay-Rüdiger Zsófia: A Tétel-halom kialakulása, szerkezete, domborzata
NAGY-HORVÁTH-BRADÁK-RUSZKICZAY-RÜDIGER: A TÉTEL-HALOM KIALAKULÁSA, SZERKEZETE, DOMBORZATA Duna a jelenlegi, észak-déli folyásirányát az utolsó eljegesedés kezdete táján (mintegy 100 ezer éve) vehette fel. Ekkor hagyta el a Duna-Tisza közi hordalékkúpot és kezdte kivésni e völgyszakasz eróziós peremeit. Az eltérülés és völgy mélyítés oka a Dráva-medence erőteljes süllyedése lehetett, mely magához vonzotta az egykori Dunát. A Tétel-halom „eróziós szigethegy”-ének kialakulása az Ős-Duna folyóágainak nyugati irányba való eltolódásával van kapcsolatban, ám ez nem a mezőföldi táblából vágta le a Tétel-halmot, hanem a korábbi hordalékkúp felszínt erodálva-tagolva-alacsonyítva hagyott hátra egy ellenállónak bizonyult magaslatot. A mai Tétel-halmot alkotó terület körülfolyásában - pontosabban hogy kifejezetten ez a terület maradt ki a környezetet lehordó, lealacsonyító erózióból - igen erősen közrejátszhatott a felszínen, vagy felszín közelében lévő ellenállóbb anyag (pl. tavi mészkő) jelenléte. A légi- és űrfelvételeken jól megfigyelhető, hogy az utolsóként itt uralkodó vízfolyáshálózat - amely az új helyre vándorló Ős-Duna kicsiny árvízi túlfolyási medreinek sűrű rendszere - is kikerüli a Tétel-halmot. A Tétel-halom kialakulási, szerkezeti modellje (1. ábra) 1) Hordalékkúp-növekedés szétágazó medrekkel Elágazó medrek, fonatos vagy szövedékes mederhálózat, gyakran változó mederfutás, gyors mederáthelyeződés. Váltakozó helyszínű, erősségű és szemcseméretű üledéklerakódás. Folyóvízi akkumuláció, a hordalékkúp növekedése, a felépítő homokanyag vastagodása. 2) Hordalékkúp-növekedés kanyarulatfejlesztéssel, pangóvizes medencékkel Csapadékosabb klíma, nedvesebb környezet, kanyarulat- fejlesztő vízfolyások. Régebbi medrek levágása, mélyedések feltöltése. A mélyedésekben mészfelhalmozódások létrejötte, dolomitos mészkőrétegek keletkezése. Vörösagyag rétegek létrejötte a megfelelő talajnedvesség adottságú tereprészeken. 3) Hordalékkúp-növekedés szétágazó medrekkel A hordalékkúp épülése, új rétegek telepedése az eddigi mészkőpadkákra, lencsékre, valamint a vörösagyag összletekre. Ez a stádium annak jelzésére szolgál, hogy az 1-es és 2-es fázis ritmikusan ismétlődve, több szakaszban is követte egymást. A keletkezett, vastag, homokos üledéktestben eltemetett mésztelepek és vörösagyag-rétegek váltakoznak jelentős horizontális és vertikális szóródásban, a mindenkori, helyi üledékképződésnek megfelelően. Lábra 4) Medermélyítő erózió, a hordalékkúp degradációja, a halom peremének kivésése A halom szárazulattá, lokális magaslattá válása a hordalékkúpba bevágódó vízfolyások eróziójának hatására. A kialakuló halom területén egykor volt medrek eolikus eredetű üledékkel (pl. lösszel, vagy homokkal) töltődnek föl. A felszínen időszakosan vörösagyag-képződés indulhatott meg. A peremek meredekek, az élővíz oldalazó eróziója lejtőhátrálást okoz. Ezt az ellenálló és helyenként a peremeken kibukkanó mészkőrétegek akadályozzák. 5) Löszborítás az eróziós szigeten A hordalékkúp eredetű, réti mészkő- és vörösagyagrétegeket is tartalmazó, szigetszerű magaslat homok felhalmozódására vastag löszösszlet települ. A löszben változatos formájú mészkiválások jönnek létre. A homokmozgásos periódusokban homokleplek is települnek a felszínre. 6) Száraz halom állapot, löszhöz kötődő felszínfejlődéssel A halom környékét elhagyják az élővizek, a medrek feltöltődnek. A löszös felszíneken szuffóziós folyamatok indulnak be, a halom szegélyterületein pedig deráziós völgyképződés kezdődik. (10-11. kép) Ennek hatására a peremeken lealacsonyodó, tálszerű bemélyedések jönnek létre. 7) Halom-elegyengetődés Alacsonyodás, a peremi lejtőszögek csökkenése, a löszös és homokos fedőtakaró vékonyodása. A dolomitos mészkőpadkák és lencsék közelebb kerülnek a felszínhez, de a felszíni löszös üledék mészkonkréciói sokkal több helyen bukkannak a felszínre. A deráziós völgyek mélyedései tompulnak, az egyenetlenségek simítódnak, aljzatukat vastag talajtakaró tölti ki. Ma a halom DK-i oldalán találunk nagyobb meny- nyiségű löszös homokot, homokot. Vastagsága meghaladta a fúrásokban mért értékeket, ami nemcsak a 25
