Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - Bacskai István: Műszeres leletfelderítés Solt–Tételhegyen
ARCHAEOLOGIA CUMANICA 3 átvizsgálásánál a nagy földtömeg miatt csak a felső réteg átkutatására szorítkozhatunk. Ha elég helyünk van a föld tárolására, megoldás lehet a vékonyabb rétegben elterített, nagyobb hatásfokkal kutatható deponálási mód. Tapasztalat szerint ebből a számunkra egyáltalán nem érdektelen deponált földből nagyszámú és értékes lelet nyerhető vissza. Vegyék maguknak a bátorságot, és egy kiadós esőzés után nézzék meg, hogy mennyi kidobott kerámia töredék színesíti a depónkat! Némi ürömöt jelenthet az örömben, hogy a nagy tömegben deponált földből előkerült tárgyaknál természetesen már a kontextus hiányával kell számolnunk. Itt kell szót ejtenünk az ásatási munkások azon rossz szokásáról, hogy az élelmiszerek, cigaretták csomagolóanyagait az objektumokból kikerülő földbe rejtik, így a régészetileg még egyáltalán nem érdektelen föld gyakorlatilag kutathatatlanná válik. Például egy-egy sörösdoboz kb. 0,8 négyzetméternyi felületen nyomja el az apróbb fémtárgyak válaszjelét. Ekkora területen sok-sok érme elfér (nem beszélve az ásatási területen hatályos alkoholfogyasztási tilalomról). Az ásató régész érdeke, hogy megakadályozza a szemetelést. Figyelem- felhívással, szankciók alkalmazásával, hulladékgyűjtők kihelyezésével elejét vehetjük e roppant bosszantó és környezetszennyező folyamatnak. Ez megfontolandó annak a fényében is, hogy a talaj védelméről szóló törvény előírja a talaj idegen tárgyak összegyűjtését és eltávolítását az ásatási szelvények visszatemetése előtt. Gondoljunk csak bele, hogy hány ezer vasszöget és műanyag adatlapot hagyunk évente a lelőhelyek földjében! Előnyösen használható a fémdetektor magas aljnövényzettel nem fedett erdőkben, ahol szántás hiányában a kerámiát nem látjuk meg, így csak az esetlegesen előkerülő fémtárgyak alapján tudunk a lelőhely koráról - és a szóródás alapján a kiterjedéséről - képet nyerni. Ugyanez mondható el az alacsony fűvel borított rétekről, kaszálókról is. Számos előnye mellett a műszeres leletfelderítés hátrányairól sem szabad megfeledkeznünk. Jó eredménnyel és a legnagyobb hatásfokkal olyan területen alkalmazható, ahol a felület viszonylag sík. A kutatás szempontjából ideális, ha a talaj felső 2-3 centiméteres rétegét az eső már összetömörítette. Ezeket a műszereket a föld felszínével párhuzamosan, néhány centiméteres magasságban kell vezetni. A mintavétel szempontjából az oldalirányú lengető mozgás nélkülözhetetlen. Ha a terület magas fűvel, betakarítás utáni növényi maradvánnyal fedett, akkor eredményes fémkeresős munka nem végezhető. A nagyon göröngyös mélyszántás sem alkalmas a munka hatékony elvégzésére. Ezekben az esetekben a bronzdepók kevés valószínűséggel, az apróbb tárgyak - mint például az érmék - egyáltalán nem deríthetőek fel. Pár centiméter vastagságú hó és a fagyott talaj a műszer működését jelentősen még nem befolyásolja. Ilyen feltételek között azonban hiába lokalizáljuk a lelet helyét, mivel a tárgyat valószínűleg nem fogjuk tudni sérülésmentesen kiásni. Tételhegyi tapasztalatok A solti Tételhegyen folyó ásatás a maga sajátos szervezési körülményeivel ideális terep volt a tervszerű műszeres leletfelderítés végrehajtására. Az ottani vizsgálatok során kétféle műszert alkalmaztam: az előkutatásra az XP Gmaxx 4,5 Khz-es műszerét, a kisebb tárgyak keresésére pedig a Minelab Explorer SE multifrekvenciás gépét használtam. Főleg ez utóbbi gépnek és a vele alkalmazott közel 10 centiméteres átmérőjű érmekereső fejnek köszönhetően jelentős számú numizmatikai anyag, köztük az igen kisméretű, körülnyírt, tehát az eredeti átmérőjének jelentős részét elveszítő érme, Luxemburgi Zsigmond (1386-1437) parvusa került elő.10 A Tételhegyen talált érmék közel kilencven százalékát ezek a kisméretű pénzek teszik ki. A nagyobb mélységben dolgozó XP-gép általában az érméknél nagyobb méretű vereteket és egyéb, vas és bronz használati tárgyakat észlelte. (4-15. kép) Sajnálatos módon a Tételhegynek is kijutott a háborús cselekményekből. Ezt jelzi a műszeres leletfelderítés során előkerült második világháborús tüzérségi lövedék is. Ezt a „nem kalkulált” leletet a Honvéd Tűzszerész Zászlóalj szakemberei semmisítették meg. Elhanyagolható volt a recens szennyezés, ennek köszönhetően több mint száz érme és több tucatnyi veret és egyéb más használati tárgy került elő a leletfelderítés során. Kell-e ecsetelnem a jelentős számú érme jelentőségét? Az olyan időszakban, mint amilyen az Árpád-kor és a középkor, amikor a kerámiaanyag az évszázadok folyamán csak csekély változásokon megy át, tehát egy szinte állandósult tipológiai anyaggal szembesülünk, az egyetlen jelentős korhatározó eszköz az uralkodók10 Lásd e kötetben V. Székely György tanulmányát. 240
