Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - Gyulai Ferenc: Solt–Tételhegy régészeti lelőhely archaeobotanikai kutatása
GYULAI FERENC: SOLT-TÉTELHEGY RÉGÉSZETI LELŐHELY ARCHAEOBOTANIKAI KUTATÁSA gű, 125 növényfaj tizenháromezer makromaradványát, elsősorban magot és termést találtunk. Ezek bronzkori, Árpád-kori és késő középkori objektumokból származnak, de mennyiségük és eloszlásuk közel sem egyenletes. A legkevesebb makromaradvány a bronzkori gödrökből származott, a legtöbb pedig az Árpádkori gödrökből és épületből. A bronzkori gabonafélék között elsősorban gabonafélék: árpa és pelyvás búzák (alakor, tőnké) fordultak elő, a gyomok száma alacsony. Említést érdemel a szórványként feltűnő rozs és a három korszak közül csak itt előforduló, haynaldfüve (Dasypyrum villosum). Az Árpád-kori növényfajok számának növekedése nem kizárólag a minták számának bővülésével, hanem az itt élők létszámának emelkedésével, a földművelés és a növénytermesztés színvonalának emelkedésével, az élettér bővülésével áll összefüggésben. A sok és sokféle gabonaszemből jelentős mértékű gabonatermesztésre következtetünk. Igen nagy mennyiségű gabonát találtunk: árpát, búzát, rozst, zabot, kölest és sok gyomfajt. A változatos gabonatermesztéshez legalább ilyen változatos zöldség- és rost- növény-termeléssel társult. A kender különös jelentőséggel bír, és droghatásának ismerete sem zárható ki. Bizonyára többféle kultúrgyümölcsük volt, bár itt csak a dió csonthéj töredékét találtuk meg. A korai szőlő- termesztés helyi bizonyítékai az itt talált borszőlő magok. Mindezek gyűjtögetésből származó vadon termő gyümölcsökkel egészültek ki: szamóca, hamvas szeder, ligeti (vad)szőlő. A nagy mennyiségű gyomfaj a nem Irodalom túl távoli szántóföldek nagyságával áll összefüggésben. Nagyobb részben őszi vetésű gabona gazdanövényekre, kisebb részben kapásokra és tavaszi vetésű gabonafélékre utalnak. A taposásos növényfajok magas száma kiterjedt települési élettérről informál. Az egykori természeti környezetből véletlenszerűen bekerült sokféle növényfaj segítségével végzett környezetrekonstrukció szerint az itteniek élettere vízjárta volt. Az egykori telep közeli környezetében jelentős kiterjedésű nedves részek: vízpart, ártér, mocsár, mocsárrét lehetett. Különös, hogy a legtöbb mocsári növény az 55. veremház mintáiból került elő. Víz mentén, elmocsarasodó ligeterdőben vagy annak közelében éltek, de rét, legelő, kaszálórét is volt a közelben, ahol állataikat legeltették. A késő középkori mintáiban már kevesebb a növényi maradvány, bár a fontosabb gabonafélék továbbra is megtalálhatók, következésképp a település növénytermesztés és gazdasági tevékenység tekintetében visszaesett. Változatos és sajátos gasztronómiai ismeretekről tanúskodnak az itt talált Árpád-kori és késő középkori ételmaradványok: húsos kása, kelesztett kenyér, sütemény. Köszönetnyilvánítás Ezúton mondok köszönetét Szentpéteri József ásatásvezetőnek a kiváló mintagyűjtésért és azért, hogy lehetővé tette Solt-Tételhegy leletanyagának archaeobotanikai feldolgozását. ÁRENDÁS 1982 Árendás Vera: A magyarországi archeobotanikai adatok összehasonlító értékelése. AgrSz 1982/1-2,1-52. CSONTOS 2001 Csontos Péter: A természetes magbank kutatásának módszerei. Synbiologia Hungarica 4. Scientia, Budapest, 2001. CZUCZOR - FOGARASI 1862-1874 Czuczor Gergely - Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. Pest, 1862-1874. DÁNÉRT et al. 1981 Dánért, S. - Hanelt, P. - Helm, J. - Kruse, J. - Schultze-Motel,}.: Magasabbrendü növények. Urania Növényvilág ÍL Budapest, 1981. EHRENDORFER 1973 Ehrendorfer, E: Liste der Gefässpflanzen Mitteleuropas. Stuttgart, 1973. ELLENBERG 1979 Ellenberg, H.: Zeigerwerte der Gefässpflanzen Mitteleuropas. Scripta Geobotanica 9 (1979) GAÁL 1978 Gaál László: A magyar növénytermesztés múltja. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978. GYULAI 1993 Gyulai, Ferenc: Environment and Agriculture in Bronze Age Hungary. Archaeolingua, Budapest, 1993. Archaeobotanical Investigation of Plant Cultivation and Ecology from the Neolithic until the Late Middle Ages. Archaeolingua, Budapest, 2010. GYULAI 2010b Gyulai Ferenc: Történeti agrobiodiverzitás. Szent István Egyetem Gödöllő, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, 2010. GYULAI 2013 Gyulai Ferenc: Újabb eredmények a honfoglaló magyarság étkezési kultúrájának feltárásában: Edelény-Borsodi földvár ételmaradványainak vizsgálata. In: Révész László és Wolf Mária (szerk.): A honfoglalás kor kutatásának legújabb eredményei. Tanulmányok kovács lászló 70. születésnapjára. Monográfiák a Szegedi Tudomnyegyetem Régészeti Tanszékéről 3. Szeged, 2013,715-734. GYULAI - KENÉZ 2013 Gyulai Ferenc - Kenéz Árpád: Talányos magleletek a népvándorlás korából. In: „Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén”, Tempóra Obscura 3 (2013) 337-353. HARTYÁNYI - NOVÁKI - PATAY 1968 Hartyányi Borbála - Nováki Gyula - Patay Árpád: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkökortól a XVIII. sz.-igl. MMMK (1968) 5-85. 183
