Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - Takács Miklós: A solti Tételhegy középkori települései (Előzetes jelentés)
ARCHAEOLOGIA CUMANICA 3 már korábban is megismert fazekak és bográcsok mellett több új példával is sikerült alátámasztani a fehér kerámia 13. századi feltűnését és elég széles körű használatát a Tételhegyen. Fehérre égő agyagból fazekak és bögrék készültek, és egyes darabokon a vörös sávos festés nyomai is kimutathatóak voltak. Kuriózumként egy további fehér anyagú cserépbogrács viszonylag nagyobb darabja is előkerült, amely már alkalmas az adott edényforma részleges rekonstrukciójára is. A 2013-as ásatási évad másik Árpád-kori kutatási kérdése a Tételhegy egy olyan részéhez kapcsolódott, ahol a korábbi években csak nem-destruktív jellegű régészeti adatgyűjtés, azaz „csupán” intenzív terepbejárás és geofizikai felmérés folyt. A Tételhegy északnyugati részére irányult figyelmünk, egy olyan helyszínre, amely a geofizikai felmérések alapján szintén igen érdekes eredményekkel kecsegtet. A geofizikai felmérések azt jelezték, hogy a Tételhegy északnyugati részén nemcsak további települési objektumok, hanem két, védelmi célzattal kialakított, nagyobb méretű telepjelenség is sejthető. Már a korábbi évek geofizikai felméréseinek az értékelése is egy olyan megfigyeléssel zárult, hogy az adott helyszínen egy olyan, nagyméretű, mintegy 1,7 ha alapterületű, nagyjából háromszög alakú telepjelenség - Puszta Sándor szakkifejezésével élve: anomália - széles sávja figyelhető meg, amelyet a templomdombi, ovális alakú sánctól egy mélyebb, horpadásszerű, természetesnek tűnő terepalakzat választhatott el. E háromszög alakú „anomáliát” a Tételhegy egy második sáncaként értelmeztünk, megjegyezve, hogy pontos kiterjedését és korát csak célzott régészeti ásatásokkal lehet kideríteni. így az sem volt több egy, a további munkák megszervezését segítő feltételezésnél, hogy e háromszög alakú sánc is őskori lehet, és ezt is valamilyen módon megújíthatták az Árpád-korban. Csak a 2013 tavaszán, tehát közvetlenül a feltárások megindulása geofizikai felmérések során derült ki, hogy a nagyméretű, háromszög alakú anomálián belül, annak is a déli-délkeleti részén egy további, szabályos négyszög alakú, kb. 35 x 30 méter kiterjedésű, második anomáliát is sikerült mérni. Sőt e szabályos négyszögön belül, annak déli részén egy szabálytalan kontúrokkal rendelkező, jóval gyengébben regisztrálható, harmadik anomália is fellelhető. A 2013-as ásatást a Tételhegy északnyugati részén ezen anomáliák kiterjedésének, korának és rendeltetésének a tisztázása érdekében indítottuk. A feltárások során olyan információkat sikerült gyűjteni, amelyek ugyan még nem alkalmasak a felvetett kérdések teljes és részletes megválaszolására, de így is nélkülözhetetlen kiindulópontjai lesznek a geofizikai felmérések által anomáliaként regisztrált jelenségek értelmezésének. Egyik szelvényünket (a XXXV. számút) a háromszög alakú anomália északkeleti szélén nyitottuk meg, annak jellegét igyekezve tisztázni. Itt azonban azt kellett tapasztalni, hogy az intenzív mezőgazdasági művelésnek már oly mértékű volt az erodáló hatása, hogy a feltételezett sáncároknak csak a legaljából sikerült megfogni egy keskeny, árokszerű részt. Azaz, miközben meggyőződhettünk arról, a geofizikai felmérés az adott kutatószelvényben is egy valós régészeti jelenséget jelzett, annak pontos kiterjedését, keltezését már nem tudtuk megállapítani. Részletesebb és pontosabb eredményt hoztak a háromszög alakú jelenség belsejében nyitott szelvényünk. Igen érdekes adatokat sikerült gyűjteni a jelenség egy rövid szakaszának az átvágása során. Bebizonyosodott, hogy ez olyan, széles, részben az altalaj felső, még humusztartalmú rétegére ráterített köves réteg, amelyhez hasonlóval a Templomdombon, az ovális sánc belső oldalán körbefutó sánctalpnál találkoztunk. Joggal feltételezhetően e köves réteg is arra szolgált, hogy rá sáncot építsenek. A háromszög alakú, 1,7 ha kiterjedésű sánctalp által közbezárt területből is sikerült egy kisebb részt kibontani. A négyszög alaprajzú „anomália’ - eddig feltárt részlete alapján egy kettős árokként értelmezhető. A háromszög alakú térség belsejében regisztrált, szabálytalan kontúrokkal rendelkező telepjelenség pedig egy elterített köves és habarcsos réteg, feltehetően egy korábbi épület omla- dékrétege. Ebből az omladékból nemcsak bronzkori kerámia, hanem néhány, az Árpád-kor különböző szakaszaira keltezhető edénytöredék került elő. A köves réteg alatti rétegek jövőbeni kibontása során reményeink szerint sikerül majd adatot gyűjteni arról, e réteg eredetileg milyen épülethez tartozott. A háromszög alakú sánctalpon belül több további Árpád-kori objektum, jórészt gödör is előkerült. Közös jellegzetességük, hogy a Templomdombhoz képest jóval ritkábban helyezkedtek el. 118
