Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - Petkes Zsolt: Árpád-kori temető a tételhegyi Templomdombon
PETKES ZSOLT: ÁRPÁD-KORI TEMETŐ A TÉTELHEGYI TEMPLOMDOMBON míg a főnyed-gólyásfai temető41 esetében ez a szám csak alig 32 méter. A két előzőleg említett temetővel szemben viszont a dobokai IV. vártemető legtávolabbi sírcsoportja a templomfaltól csaknem 90 méterre található.42 A solt-tételhegyi templom D-i oldalán elhelyezkedő temetőrészlet legtávolabbi sírja 53 méterre található az épület D-i falától, a dobokai templom körüli temetőben mért távolsághoz képest jóval kevesebb, a főnyedi temetőhöz képest viszont jelentősen nagyobb távolságra helyezkedik el a solti sírmező széle. A jelentős eltérés oka a templom elhelyezkedésében és az azt használó közösség méretével magyarázható, míg a főnyedi templom egy egyszerű falusi templom, addig a dobokai templom egy ispáni központ része volt. A ismertetett távolsági adatok egyértelműen jelzik a Tételhegy ÉNy-i oldalán, hogy a templomtól D-re feltárt temetőrészlet a templom körüli temető részeként is értelmezhető. A D-i irányban mért nagyobb távolság magyarázata lehet az is, hogy hitvilági okokból a templom É-i oldalán kevesebben temetkeztek,43 ezzel szemben a D-i oldal sokkal kedveltebb, így sűrűben használt volt. Ez okozza azt az anomáliát, hogy a sírok nem szabályos körben helyezkednek el a templom körül, hanem D-i irányba eltolódva vagy erősen megnyúlva helyezkedik el a sírmező. A temetőrészlet templom körüli temetőként való értelmezése mellett szól a sírok egymáshoz való közelsége; az ott megfigyelhető nagyszámú bolygatás, az egymásba ásás; a sírok É-i, a templom irányába való sűrűsödése is. Abban az esetben azonban, ha ez a temetőrészlet a templom körüli temető része volt, ak41 M. ARADI 1998,134. 42 GÁLL 2011,46. ábra. 43 RITOÓK 2004,122. kor a temetkezési területet valamikor a 12. századot követően leszűkítették, és kialakították a légi felvételeken látható, a templomtól 18-28 méter távolságra található ovális körárkot. A temetkezési tér leszűkítésére utalhat a temetkezések felett megjelenő késő Árpád-kori telepjelenség is.44 Mérlegelve az feltárás idáig elért eredményeit, véleményem szerint solti Tételhegy ÉNy-i oldalán feltárt 11. század végére - 12. század első harmadára keltezhető temetőrészlet legnagyobb valószínűséggel a tőle 27-53 méterre É-ra fekvő templomhoz kapcsolódó templom körüli temető részének tekinthető. Alátámasztja azokat a megfigyeléseket, amelyek szerint a jelenleg részlegesen, a gótikus periódusig feltárt templom korábbi, all. századi előzményekkel rendelkezhet. A templom körüli temető mérete jelentős nagyságú közösségre utal, amelynek temploma az Árpád-kor második felére már veszített a jelentőségéből. Ennek oka jelenleg nem ismert, nem feltétlenül a közösség mérete vagy annak jelentősége csökkent, lehetséges magyarázata lehet, hogy az erre az időszakra már kiépült a régióban a templomi hálózat, így a távolabbi közösségek már a saját templomaik mellék tudták helyezni a halottaikat. Jelenleg a temetőről rendelkezésre álló adatok az alacsony feltártság miatt alig nevezhetők elégségesnek, a temetőrészlet és a templom közötti terület feltárása az elkövetkező évek feladata, melynek eredményei még alapjaiban módosíthatják ismereteinket temetőről. 44 A templomok és telepek bonyolult kapcsolatára és ezen jelenségek alapos vizsgálatára Ritoók Ágnes hívta fel a figyelmet: RITOÓK 1997, 166-167. 101
