Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)
Garam Éva: Avar kori faedények
GARAM ÉVA: AVAR KORI FAEDÉNYEK tok adják. A kora avar kori bronzpántos vödrökről B. Szatmári Sarolta írt összefoglalóan az Oroszlány II. temető bronzpántos favedrei kapcsán. A vödrök és fémdíszítésük gyökereit Pannónia római kori műhelyhagyományaiban látja, de kiemeli a nyugati germán kultúra hatásait is. 2 9 A zamárdi temetőnek a 11. képen bemutatott bronz veretes favedrei díszítésük alapján két típusba sorolhatók. Az 1-5. alszámon láthatók a 453/b, 3 0 2144, 516, 60. és 1376. sír keskeny bronzpántos favedrei, amelyeken a három pánt egyenlő távolságban elosztva fogja össze, és egyben díszíti is a kis vödröt, a dongák alsó és felső peremén, ill. középen. A bronzpántos favedrek másik típusa ritkább, ezek a vödrök kissé magasabbak, magasságuk 12-13 cm, átmérőjük 11-12 cm, testük teljes felületét befedi a három széles, tetszetős mintával díszített bronzlemez pánt. Vastag drót fülük a kisebb vödrökéhez hasonló (Zamárdi 641. és 1494. sír: 11. kép 6-7.). A zamárdi vödrök egyike már ismert, Bárdos E. közölte az udinei kiállítás katalógusában. 31 A vödör préselt bronzpántjait a legkorábban megjelenő préselt „griffek"-hez hasonló négylábú, kampóscsőrű, szárnyatlan állatok díszítik, a három pántot vékony vashuzal választja el. A másik vödröt a széles pántok szabályosan váltakozó kisebb-nagyobb préselt pontsora teszi tetszetőssé. A teljes felületükön díszített vödrök ritkák. Leletanyagát tekintve a zamárdi temetővel csaknem azonosságot mutató káptalantóti temető 2. sírjából ismert egy hasonlóan borított favödör, amelynek széles bronzpántjainak szélén kis és nagy pontsorok futnak, a belső mezőket pedig rácsminta tölti ki. 3 2 A férfisír övveretei préselt állatalakosak, mutatva a zamárdi és a káptalantóti vödrök egyidejűségét. Vaspántos favödrök Az általánosabb és jobban ismert avar kori favödör típus. Alakja hasonló a bronzpántos kisebb vödrökéhez, de több esetben lefelé szélesedik - ez a pántok átmérőjéből jól látható. A vaspántos vödrök magassága 14-15 cm, szájátmérő: 10-12 cm. A dongákat általában három, csak szélességében különböző vas-, néha 29 SZATMÁRI 1980, 97-116. 30 BÁRDOS 2000,129., cat. 182. 31 BÁRDOS 2000,129., cat. 183. 32 BAKAY 1973, XVIII. t. 10. vastagabb bronzpánt fogja össze, amelyeknek inkább funkcionálisan van szerepe, nem, vagy alig díszítettek. A vaspántos favedrek változatosságát fülük vagy fogójuk adja, nemcsak vastag drótfülekkel találkozunk, vannak elegánsan profilált fülek is, és nem ritka a fül felerősítésének a felső pántot megkerülő módja sem. Azaz a fület/fogantyút nem a pánt felmagasodó kis fülébe akasztják, hanem külön készített, íves, felül átlyukasztott veretet erősítenek a peremre, ill. a perem alá, és ebbe akasztják. Ez lehetővé teszi, hogy a vödrökbe nagyobb súlyú ételt helyezzenek. A vaspántos vödröket használhatták bogyók vagy apró szemű gyümölcsök összegyűjtésénél vagy tárolására, erre utalhatnak a kézbe fogást kényelmesebbé tevő széles fülek is. A zamárdi temető vaspántos favödreinek, kis csöbreinek típusait a 12. képen mutatjuk be. (Zamárdiban 15 sírban volt vaspántos favödörre utaló pánt vagy pánttöredék.) A vaspántos vödrök Dunántúl és Ny-Szlovákia számos avar temetőjében megtalálhatók, 3 3 de nem ritkák az alföldi, tiszántúli avar temetőkben sem. Minden bizonnyal a fémpántokkal megerősített és öszszefogott fadongás edényeken kívül az avar korban is készítettek olyan dongás edényeket, amelyeknek dongáit vékony, hajlított vesszővel vagy hánccsal fogták össze, hasonlóan, mint az Oberflacht-i temető vödreit, poharait, kannáit (1. 1. kép 2.). Egyúttal az is feltételezhető, hogy akár a faragott vagy esztergált, akár a dongákból összeállított edényeknek sokkal több és változatosabb típusát készíthették és használták az avar korban is, különösen a Dunántúl területén, mint amennyire a fennmaradt fémveretek, pántok, fülek alapján következtethetünk. Az asztali és tárolásra használt faedények társleleteiről és időrendjéről Az avar kor aranylemez veretes faedényei (korsó, tál, tálkák és füles ivóedény) a jól ismert kunbábonyi 1. sírból és a kölkedi B. temető 119. sírjából kerültek elő (3-4. kép). A fejedelmi pompával temetett kunbábonyi férfi és a kölkedi falu elitjéhez tartozó, arany ékszerekkel, veretes tálakkal, tausírozott székkel eltemetett nő a 7. század első felében, legkésőbb a század közepén hunyt el. A zamárdi temető faedényeinek fém peremveretei, ve33 Erről részletesen SZATMÁRI 1980,102-116.; CS. SÓS - SALAMON 1995,82-83. 85
