Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)
Fodor István: Van-e honfoglalás kori emlékanyagunkban „friss belső-ázsiai beütés"?
ARCHAEOLOG IA CUMANICA 2 eleve csak a török nyelvű népek lettek volna nomád állattartók. 7 2 (E felfogás ma már csak dilettáns „őskutatóink" körében él.) A múlt század 70-es-80-as éveitől újból felmerült szakirodalmunkban a honfoglaló magyarság egy részének belső-ázsiai eredete. Előbb László Gyula vetette fel ezt a kérdést az általa 1969 után egyre nagyobb meggyőződéssel vallott „kettős honfoglalás" elméletével kapcsolatban. Az 1980-ban megjelent Magyarok és mongolok c. dolgozatában - Sinor Dénes ötletére alapozva 7 3 - azt igyekezett bizonygatni, hogy bolgár-török jövevényszavainkat a mongoloktól is átvehettük. Itt újfent a már Fettich által is hangoztatott hazai mongoloid embertani anyagra hivatkozik s a mongol (hun) - magyar érintkezést az Urál-vidékig és a vaskorig vezeti vissza. 7 4 Ezt követően 1986-ban - korábbi feltevésétől eltérően - azt a nézetét fejtette ki, hogy „Árpád népe" türk nyelvű volt, s a magyar nyelvet azok az onogurok beszélték, akik már az avar korban beköltöztek a Kárpát-medencébe, keleten maradt néprészeik pedig Árpáddal együtt jöhettek be. A részletesebb indoklás itt is hiányzik, csupán a jól ismert embertani leletekre történik utalás. 7 5 72 E kérdésről részletesebben ld. FODOR 1994, 50-51. 73 Ld. SINOR 1967,196-197. Vö. FODOR 1977, 79-81,109. 74 LÁSZLÓ 1990,64-66. 75 Uo. 125-126. - Meg kell itt jegyeznem, hogy László Gyula már jóval korábban is lényegében egyetértett Fettich Nándor és Németh Gyula belső-ázsiai történeti felfogásával. íme az erre vonatkozó, 1954-ben először papírra vetett, majd 1961-ben megismételt gondolatai: „Posta Béla vette észre, s Fettich Nándor gyűjtötte össze azokat a leleteket, amelyek a magyar régészeti anyagban aránylag friss Minuszinszk-vidéki beütésről tanúskodtak. Németh Gyula nagy valószínűséggel veti egybe ezt az egyezést pl. egy Jenyiszej-vidéki kürt népnek a magyarsághoz szakadt töredékével. ..A friss belső-ázsiai kapcsolatokon kívül a hazai anyag pontosabb megfigyelése további eredményekre vezethet a magyar törzsszervezet tagjainak eredetkérdését illetően." (LÁSZLÓ 1954, 461; 1961,10.) A László Gyulát mindenben követni igyekvő Vékony Gábor 2002-ben megjelent könyvében azt fejtegette, hogy a honfoglaló magyarok (már akik 895-ben a Kárpát-medencébe jöttek, mert a magyarul beszélő magyarok - székely néven - szerinte már korábban és észrevétlenül „beszivárogtak") köztörök nyelven beszéltek és a VIII. század vége és 821 között az Irtis felső szakaszának vidékéről indultak el nyugatra. 7 6 A szerző a régészeti bizonyítékokkal nem is bíbelődik, mivel azok szerinte semmitmondóak a néptörténet szempontjából, hanem csupán egy-két szánalmasan gyenge történeti és nyelvi „bizonyítékot" említ meg. (A jelzett időszakban egyébként az Irtis felső és középső szakasza mentén a kimekek éltek, akiknek jól ismerjük régészeti hagyatékát. Ennek alapján azonban semmi okunk nincs feltételezni, hogy a VIII. század végén vagy a IX. század elején tömegesen hagyták volna el itteni lakóhelyüket. A kimekek csak a XI-XII. században húzódtak innen nyugatabbra. 7 7) Ez utóbbi elgondolásokhoz elegendő annyit hozzáfűzni, hogy az újabb régészeti és történeti vizsgálatok nem igazolták be az ún. „kettős honfoglalás" ötletét sem annak régi, sem újabb változatát. 7 8 Ebből az is következik, hogy semmi okunk nincs a honfoglaló magyarságot „részekre szabdalni" s ezeket a csoportokat külön-külön „behozni" a Kárpát-medencébe. Amíg valami olyan súlyos bizonyíték fel nem merül, hogy e ma jól bizonyítható nézetet felül kell vizsgálnunk, a kétszeri és többszöri honfoglalás mérlegelése az erősen burjánzó dilettánsok játékszere marad. Mint ahogyan a magyarság egészének, vagy egy részének belső-ázsiai eredete is. 76 VÉKONY 2002,182-185. 77 Vö. MOGILNYIKOV 1981,43-45; SZAVINOV 1994,76-85. 78 Ld. FODOR 2001, 254-260. Irodalom BARTUCZ 1931 Bartucz Lajos-.Adatok a honfoglaló magyarok anthropológiájához. - Beiträge zur Anthropologie der Landnahmezeit. ArchÉrt ú.f. XLV, 113-119,329-330. BERTA 1989 Berta Árpád: Új vélemény török eredetű törzsneveinkről. - A New Approach to Hungarian Tribal Names ofTurcic Origin. Kk 1989 tavasz, 5-17,121-122. BONA 1971 Bóna István: Ein Vierteljahrhundert der Völkerwanderungszeitforschung in Ungarn (1945-1969). Acta ArchHung XXIII, 265-336. BUTANAEV 2006 ByTaHaeB, B. FL.: XaKacrn. In: TwpKCKue napodbi Cuóupu. Pefl. OyHK, FL. A. - TOMMJIOB, H. A. MocKBa, 533-596. 68
