Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)

Simon László: Ismeretlen lelőhelyű (hódsági?) avar kori leletek

archaeologia cumanica 2 a kettős ívsor előfordulása a nagyszentmiklósi kincs 2. sz. korsóján.

1

8 Ennek kapcsán Bálint Csanád a háromszög alakú ponctípus használatához hasonlóan a kettős ívsort is a kincslelet avar kori ötvöstechnikai és ornamentikái háttereként értékeli.

1

9 Leletünk madáralakja testének tollazatát érzékeltette az ötvös ezzel a díszítő eljárással. A harmadik, Nagyszentmiklós felé mutató részlet a kerek poncoló használata, amelynek használata a kincs edényein (2., 3., 6., 7., 8., 13.sz.), továbbá avar kori bronz- és csonttárgyakon (Zsély, Hortobágy -Árkus, Dunaradvány, Gombos, Szeged-Fehértő B temető stb.), IX. századi morva és honfoglaló magyar ötvöstárgyakon is előfordul. A nagyszentmiklósi kinccsel kapcsolatban Bálint Csanád e késő római eredetű és bizánci hatásra elterjedt ötvös eljárás alkalmazásában a VIII. századi avar kapcsolatok jelét látja.

2

0 Ugyanezt elmondhatjuk a hódsági (?) botvégről is, melyen a nyaklánc vagy nyakperec ábrázolása készült hasonló módon. Itt kell említést tenni a közölt hódsági (?) leletegyüttes egyik tárgyán, a bronzsúlyon megfigyelhető apró beszurkálásokról is. A tűhegyhez hasonló eszközzel végzett beszurkálások nem állnak össze díszítőelem iné, elhelyezkedésük rendszertelen, ad hoc jellegű, és rendeltetésük is ismeretlen. Viszont a „beszurkálás", mint díszítési mód előfordul a nagyszentmiklósi kincs 19., 20. és 21. sz. edényén az ábrázolt állatok testén, a medaillont keretező indákon, továbbá a 14., 15., 16. sz. edényeken is. Ezeken túlmenően megtalálható néhány késő avar övdíszen (Vörs, 18 GSCHWANTLER 2002, 16. 19 BÁLINT 2004,420-422. 20 BÁLINT 2004, 180-195., 442-444. Mátészalka, Brestovac, Mikulcice) is. A „beszurkálás", mint díszítési mód tehát „kapcsolatot teremt egyfelől a 19., 20. és 21.sz. edény, másfelől néhány késő avar kori és 9. századi (?) övveret között"

2

1 Ugyanezt feltételezhetjük az itt közölt bronzsúly és a kincs edényei, ill. annak idézett analógiái között is. A hódsági (?) botvég emberalakjának lényegében beilleszthető az avar korból ismert, viszonylag kis számban előforduló emberalakos kistárgyak sorába. Rácz Zsófia összefoglalása szerint ezek a VI-VII. századi veretek szoros kapcsolatban állnak a Közép-Dnyepervidéki erdős sztyeppe területén előkerült kincsleletekkel. A botvég férfialakjának testtartása, arcábrázolása, a férfi hajának függőleges rovátkákkal való érzékeltetése, a kaftánszerű öltözet azonban inkább a Kaukázus és Alsó-Dnyeper-vidéki csoport leleteihez áll közelebb.

2

2 Összefoglalásképpen arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a valószínűleg a nyugat-vajdasági Hódságon előkerült aranyozott, öntött bronz botvég művészi ikonográfiája (ún. égberagadási jelenet) és annak a nagyszentmiklósi kincs edényein megfigyelhető ábrázolásokkal rokon megfogalmazása, a botvég kivitelezése ötvöstechnikai elemeinek (a háromszög és a kör alakú poncminta, továbbá a pikkelyminta vagy ívsor alkalmazása) a nagyszentmiklósi kincs edényein és az avar korra keltezhető leleteken való előfordulása alapján megengedhető annak a feltételezése, hogy ez a kiváló kvalitású tárgy az avar korból származik. 21 BÁLINT 2004, 511. 22 RÁCZ, s.a. Irodalom ANKE - RÉVÉSZ - VIDA 2008 Bodo Anke, László Révész, Tivadar Vida: Reitervölker im Frühmittelalter. Hunnen Awaren - Ungarn. Stuttgart, 2008. BÁLINT 2004 Bálint Csanád: A nagyszentmiklósi kincs. Varia ArchHungXVl. Budapest GARAM 1998 Garam Éva: Avar kori csontostor vagy korbácsvégek és ostorbuzogányok. - Awarenzeitliche Knochenpeitschen-oderKarbatschenden und Peitschenkeulen. CommArchHung 1998,109-121. GSCHWANTLER 2002 Kurt Gschwantler: A nagyszentmiklósi kincs. In: Az avarok aranya - A nagyszentmiklósi kincs, (szerk. Garam Éva), Budapest 2002,15-44. 228