Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)

Pálóczi Horváth András: Szentkirály középkori háztartásai és a régészeti leletanyag feldolgozásának szempontjai

pálóczi horváth andrás: szentkirály középkori háztartásai. szó. A beomlott vagy elpiszkolódott, elférgesedett, használaton kívüli vermeket hulladékgödörként használták tovább. A szerves anyagok szempontjából különösen fontos objektumnak számítanak a kutak, mivel levegőtől elzárt, talajnedves környezetben jó állapotban megmaradhatnak. Szentkirályon két gödörkutat tártunk fel (II. munkahely D. gödör és III. munkahely 94. gödör), melyek gerendabélése a középkori ácsmesterség ritka emléke: a kútaknát négyszögletes alakban összerótt, lapolással és facsapokkal összeerősített, bárdolt gerendákból épített szerkezettel bélelték.

1

2 A kutak iszapos betöltéséből a gazdag botanikai anyagon kívül számos fa- és bőrtárgy került elő. Ilyen anyagú tárgyak más objektumokban és rétegekben nem maradtak meg. A nagy mennyiségű (kb. 20000 mag- és terméslelet, 160 növényfaj), változatos összetételű archeobotanikai leletanyag alkalmas volt ökológiai rekonstrukcióra is, vagyis segítségével megismerhettük a késő középkori falu élőhelyeit, növénytársulásait.

13 A feltárások során a leletanyagot igyekeztünk objektumok és rétegek szerint külön tartani. Nemcsak a lakóházak és melléképületek, hanem a gazdasági udvarok feltárásánál is az őskori teli-ásatásokon ismert szintre bontás technikáját alkalmaztuk. A beltelkeken az egymás fölé rétegeződött épületek esetében négy vagy öt építési periódust lehetett elkülöníteni, ez rendszerint külön járószinteket is jelentett, ezen kívül a rétegsorban kibontásra kerültek a padlószint fölött elterülő, az épület pusztulását jelző vastag omladékrétegek is. A beltelkek legkorábbi építési periódusa a XV. század első felére keltezhető, a lelőhelyen az utolsó építkezések a XVII. század első harmadában történtek. A rétegekhez és objektumokhoz köthető leletanyag időtartama a településen tehát mintegy 200-230 év. A legkorábbi építési szinteken előfordulnak XIV. század végi tárgyak is, a legkésőbbi objektumokat pedig török kori kerámia keltezi a XVII. század elejére. A legkésőbbi épületek magasan fekvő omladékrétegét és járószintjét a szántás általában elpusztította, ezekről az építkezésekről csak alapozásárkok tanúskodnak. A késő középkori Szentkirály faluban 1969 és 1990 között feltárt régészeti leletanyag számításaink szerint 12 PÁLÓCZI HORVÁTH 1976. 289-291.; PÁLÓCZI HORVÁTH 1996. 22-23.; PÁLÓCZI HORVÁTH 2005b 234-235. 13 TORMA 1996. 39-40. mintegy 70-80000 db tárgyra becsülhető. Minden napvilágra került tárgyat múzeumba szállítottunk, selejtezést sem az ásatáson, sem a múzeumban nem végeztünk annak érdekében, hogy a tudományos feldolgozás során lehetőleg minden fennmaradt tárgyi információ rendelkezésre álljon a középkori falu anyagi kultúrájának, a háztartások szerkezetének rekonstruálására. Ez a módszer természetesen lényegesen megnehezíti és lelassítja mind a múzeumi nyilvántartás, mind a tudományos feldolgozás munkálatait. Hozzá kell tennünk, hogy a tárgyak elsődleges regisztrálására az ásatáson a viszonylag csekély anyagi lehetőségek és a szerény személyi és technikai ellátottság miatt nem volt lehetőség. Az 1974-ig feltárt régészeti leletanyagot a Magyar Nemzeti Múzeumban leltároztam be. Az 1978-1986 közötti ásatás leleteit a Magyar Nemzeti Múzeum 1986-ban átadta a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak azzal az indokolással, hogy az ásatásvezető régész az utóbbi intézmény munkatársa lett. 1987-től szintén a Magyar Mezőgazdasági Múzeumhoz, mint ásató intézményhez kerültek a leletek. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum régészeti gyűjteményét addig egy néhány száz darabos, különböző korú vegyes régészeti anyag képezte, amely főként magángyűjtőktől származott, illetve a Kralovánszky Alán fonyód-bélatelepi kora Árpád-kori telepásatásáról bekerült anyagot tartalmazta, továbbá néhány középső bronzkori tárgyat Nováki Gyula bölcskei ásatásáról (MMM Régészeti Gyűjtemény I.). A nagy mennyiségű, egységes jellegű, késő középkori szentkirályi anyaggal tulajdonképpen új gyűjtemény jött létre, ezért számára kezdettől fogva külön leltárkönyvet nyitottunk (MMM Régészeti Gyűjtemény II.). A leltározást 1991-től folytattuk kisebb-nagyobb megszakításokkal, főként múzeumi gyakorlaton lévő egyetemi hallgatók segítségével, a múzeum ugyanis a gyűjteménytári munkákhoz nem biztosított segítséget. Az 1978-1980. évi ásatási anyag leltározása és feldolgozása mellett leltári nyilvántartásba vettük a Mezőgazdasági Múzeumban egymást követő kiállításokon szereplő szentkirályi tárgyakat: az 1996-tól 2004-ig fennálló, a középkori falusi életmódot a szentkirályi ásatási eredmények segítségével bemutató Élet egy középkori faluban c. kiállítás, a 2000-ben rendezett A magyar mezőgazdaság 1000 éve c. kiállítás és a 2006-ban megnyílt, A magyar mezőgaz217